Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 6. szám - KÖZÉLET - Dóra Eörsné: Ki vagyok én valójában?
JZW« ^,ÖWné éw v<z/ó^á/wm,t ? I. rész: A világ számunkra olyan, amilyennek látjuk. Miért nem gondolkodunk tehát pozitívan önmagunkról és a világról? A pozitív gondolkodást sokan félreértik. Néhányan úgy gondolják, hogy aki pozitívan gondolkodik, az széles mosollyal jár fel- s alá, és úgy gondolja, hogy minden nagyon jó. Nem érdekes, hogy mi történik, csak annyit mond magában: mosolyogj! A pozitív gondolkodás azonban sokkal mélyebb, mint egy felvett külső mosoly. A pozitív gondolkodás egy belső szellemi magatartás, ami új életszemléletet és problémamegoldó képességet jelent. A pozitív gondolkodás cselekvésre, változásra tanít, és nem védekezésre. Arra tanít, hogy bármilyen helyzetben erősek maradjunk, ne mások vagy a körülmények irányítsanak bennünket. Fedezzük fel újra az eredeti, tiszta énünket, azt a legbelső erőforrást, amellyel az életünket kreatívabban és jelentőségteljesebben tudjuk élni. Bár a nap folyamán mindannyian szinte egyfolytában gondolkodunk, nagyon kevesen vesszük észre, hogy milyen hatalmas ereje van a gondolatoknak. A gondolat teremtő erő. A gondolat olyan, mint egy parányi mag, amit a tudatunkba elültetve sajátossága révén növekedni fog, akár pozitív, akár negatív magokról van szó. Bármi, ami körülöttünk van, minden a tudatunkból indul el, minden a gondolataink következménye. Mégis a gondolataink szintjén való önismeretünk a leghiányosabb. Miért? A tudósok szerint naponta kb. 30-50. 000 gondolatunk van, ami természetes módon egy állandó áramlásként folyik át a tudatunkon. Ezek egyrészt a külvilág impulzusainak hatására keletkeznek, másrészt az életünkben átélt és emlékként rögzült tapasztalatokból jönnek. Gondolataink olyan gyorsan változnak, hogy szinte időnk sincs a tudatos felismerésükre. Különösen a haszontalan vagy negatív gondolatok sebessége igen gyors, ami a harag, félelem, aggodalom, bizonytalanság, stb. kellemetlen érzését váltja ki bennünk. Nem csoda tehát, hogy ilyen sebesség mellett nincs alkalmunk ara sem, hogy megfigyeljük a gondolataink, érzéseink és cselekedeteink közötti összefüggéseket. Nagyon sokszor tudatunk működését a sok átélt, negatív tapasztalat, trauma vagy a külvilág eseményei tartják befolyás alatt. Elszoktunk attól, hogy gondolatainkat megfelelő kontrollal saját magunk irányítsuk. Néha úgy érezzük, hogy egy kifordult világban élünk, ahol a háború, gyilkosság, pletyka, harag, békétlenség egy normális állapot, és ehhez szinte már hozzá is szoktunk. Azonban valójában minden emberi lény békére, szeretetre és boldogságra vágyik. Életünknek a pozitív gondolatok, a pozitív viselkedésünk ad világos irányvonalat. A tudatunk igazi tápláléka a tiszta, önzetlen gondolat. Az önmagunkhoz és másokhoz való pozitív hozzáállás az életet élvezetessé és nem küzdelmessé teszi. Negatív alapból soha nem indulhat ki pozitív gondolat. Akik mélyen gyakorolják a pozitív gondolkodást, azok gyorsan felismerik, hogy csak saját maguk lehetnek a helyzet urai, önmaguk mesterei azáltal, hogy felismerve gyengeségeiket, azonnal változtatnak rajta. Ha azt akarjuk, hogy mások és a körülmények változzanak, akkor először nekünk kell változni. Ez a felismerés erőt ad a változáshoz. Egyedül a pozitív gondolatok teszik lehetővé, hogy képesek legyünk belső erőt felhalmozni, ezek által vagyunk képesek építőt alkotni. A pozitív gondolkodás révén mindig megpróbáljuk az összes helyzetből a jót meglátni, nem akadunk el a dolgok külső Új Hevesi Napló 73
