Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 6. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Rónay László: Katolikus kultúrszemlélet
magyarság hivatásában. Hit abban, hogy Isten akar velünk valamit, és hogy a magyarság képes megvalósítani ezt az isteni gondolatot. Magyarnak lenni: szeretet, együttérzés, átölelése mindannak, ami magyar; a magyar földnek, utolsó talpalatnyi rögének, a magyar történelemnek minden mozzanatával, a magyar embernek, valamennyinek, a hárommillió koldusnak és a másik hárommillió embernek nem méltó életet élőnek is. Ez cselekvés: levonni a konzekvenciáját ennek a hitnek és ennek a szeretetnek: tenni tunyaság, kényelem, önérdek ellenére is, amit erkölcs, amit lelkiismeret, amit Isten, amit Szent István megkíván-, ezt jelenti magyarnak lenni Szent István szerint. ” A nemzetközpontúság és a lelki hagyományokhoz való hűség, amely közvetve a magyarság önállóságát és küldetését jelentette, Sík többi tanulmányát is jellemzett. A testi erő kultuszát fejlesztő német nevelési elvekkel szemben Szent Imrében a lélek hősiességét emelte ki. Orlowsky röpirata, amely a német ifjúságnak szólt, s amelyet Szabó Zoltán, a Tardi helyzet szerzője ismertetett a Katolikus Szemlében, a többi között azt tartalmazta, hogy a német fiataloknak szakítaniuk kell a kereszténységgel, „a gyengék hitével”, amelyben egyenlő elbírálás alá esnek a tiszta fajok a tisztátalanokkal, s a „német vallás” erőseknek szóló eszméit kell követniük. Nekünk nincs szükségünk idegen ideálokra - mondotta Sík -, hanem szolgálni tudó új nemzedékre, mely teremtő nyugtalansággal munkálkodik Magyarország újjászületésén. „Csak a gyenge él önmagának - hangoztatta Szent László kapcsán — az erős egész nemzeteket hord kebelében”, s a Széchenyi-idézetet azzal egészíti ki, hogy ez az erő a szeretet ereje, a másokért vállalt áldozatosság és nem azok elnyomásának ereje. Szent Erzsébet kapcsán a családról, a bensőséges szeretetről szólt, itt is szembeszállva azokkal a nevelési elvekkel, amelyek a nevelést állami feladatnak vallották, s — Korvig Béla Katolicizmus és nemzeti szocializmus című tanulmányának szóhasználatával élve - az erő kultuszára épülő „látszatnemzeteket” teremtettek. Sík Sándor szerint a természetfelettivel szoros kapcsolatot teremtő családi hivatás és a századunkban elhomályosuló anyai szeretet nemzetépítő és -formáló tevékenység. A visszavonás, a belső meghasonlottság Prohászka Lajos A vándor és a bujdosó (1934-ben a Minerva közölte folytatásokban) című müve szerint a magyarság jellemzője, és épp ez teszi „bujdosóvá”, „harcok kényszerültjévé”, szemben a vándorló németséggel, amelytől idegen a statikus római kultúra. Sík ezzel szemben Boldog Margit ellentéteket kiegyenlítő szellemiségét idézte, s áldozatos életének példaszerűségét abban láttatta, hogy egyszerre szolgálta Istent és hazáját. Az a koncepció, amelyet Sík Sándor szolgált, s amelyet a magyar szentek példájával hitelesített, a nemzeti függetlenség, a küldetéses magyarság eszméjét mélyítette el. S ha ekkori működésének legfontosabb elemeit próbálnánk jellemezni, azt mondhatjuk, mind lelki, mind kulturális téren küldetést teljesített, s ennek fontos eleme, hogy a keresztény életszemléletet a megértés és a valódi szeretet érzéskörével gazdagította, az igazi krisztusi elkötelezettséget állítva életünk középpontjába. S az sem lényegtelen, hogy közben a személyiség szabad választásának lehetőségét sem zárta ki, hiszen az általa bemutatott szentek is folyvást döntési helyzetekbe kerültek, s éppen arra példák, hogy ebben a helyzetben a jót, az Isten szándéka szerintit, a nemzet érdekeit szolgálót követték. „Nagyobb erő kell az izomerőnél” - írta egyik versében, s korának is nagy kérdése volt, vajon a szellem ereje megfékezheti-e azokat az erőket, amelyek egyre félelmetesebbnek mutatkoztak. Pontosan tudta, hogy a kis népek voltaképp játékszerei a nagyoknak. De kellő öntudattal és józan racionalizmussal, elvetve a romantikus álmokat, a kisebbségi érzést legyőzve mégis megteremthetjük az egységet, kiküzdhetjük azt az erőt, amelynek példáját Pázmány, az ember és író című könyvében mutatta meg. Új Hevesi Napló 55
