Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 6. szám - VERS, PRÓZA - Fridél Lajos: Bükkaljai ösvényeken
A pár kinőtt, barna tornacipő egy szögre akasztva lógott kint a tornácon. Mindig. Egy rozsdás nagy szögön, csak úgy, az elvékonyodott cipőfűzőn himbálózva. Abban lapultak a lőszerek. Ott, szem előtt. Nem is találta volna meg azt senki. Egy másfél méteres napraforgószárral leakasztotta, és óvatosan zsebkendőjébe tekert két darab héthatvankettes zárt köpenyes hadi lőszert. Hogy ne kocogjon a zsebében, ha véletlenül valakivel mégis találkozna itt, a falu szélén. A régi iskolatáskáját hátára vetette. Kés volt benne, kötél, zsák, pulóver és egy „bambis” üveg ivóvíz. Csaknem kétórás gyaloglás várt rá, és végig emelkedőn kellett haladnia. Út oda nem vezetett, nem is járt erre senki emberfia. Vadász meg különösen nem. A Cseres-bérc tetején apró tölgyfák sínylődtek időtlen idők óta. Vékony volt itt a termőtalaj, nem nőttek nagyra a fák. Inkább bokrokhoz hasonlítottak, de sűrűn, szövevényesen összegabalyodva. Kiváló búvóhelyet biztosítva a disznóknak. A szakadt oldalban csupasz sziklák omladoztak. Nap heve melegítette, fagy repesztette, mosta eső, verte szél. Göcsörtös gyökerekkel kapaszkodtak itt is, ott is az évszázados fák, kisebb- nagyobb mélyedéseket, lyukakat, üregeket képezve, melyek kiváló rejtekhelyül szolgáltak a prémes ragadozóknak, borznak, sünnek. S a fegyvernek. Vadváltókon lépdelt a fiú, halkan, mindenre odafigyelve. Időnként meg-megállt egy nagy fa takarásában, s némán hallgatózott. Legelésző őzeket látott, kifiirdött dagonyákat, dörzsölőfákat vizsgált meg, vadnyomokat elemzett. A három öreg vadkörtefa alatti tüskökön megpihent. Annak idején édesapjával is itt ültek le rendszeresen beszélgetni. Jaj, de szerette hallgatni, ahogy édesapja a régi időkben történt érdekes eseményeket lassan, ízesen előadta. Tátott szájjal hallgatta mindig. Emlékszik is a mai napig minden szóra, sőt, még az akkori hangulatok - szélsusogás, virágillatok - is elevenen élnek emlékezetében. Az egyik történet különösen izgalmas volt. *** A szomszéd falu hivatásos vadásza szokásos körútját járta, vállán sörétes puskájával. 12 XI. évfolyam 6. szám — 2001. június
