Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Kovács Győző: Égető Eszter és a szonátaforma
hogy a 9. fejezet végén idős korának legfontosabb szereplője, Méhes Zoltán is öngyilkos lett, megerősíti azt a leküzdhetetlen sejtést bennem, hogy Eszter Mozart-dallama nem lehet más, csak az e-moll hegedű-zongora szonáta I. tétele, melyben mintegy codaként még egyszer megszólal az a csodálatosan daloló főtéma. Hogy formailag milyen fontosnak érezte Németh László ide, a végére ezt a halálmotívumot, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy miután az első megfogalmazástól eltérően a regény első négy kiadásában Méhes nem lesz öngyilkos, csak elbujdosik Csomorkányról, az író szükségesnek érezte legalább eszmei példaképének, Gandhinak a halálát belekomponálni az Epilógusba. Az ötödik kiadásban aztán már az eredeti verzió szerepel Méhes öngyilkosságával, így a Gandhi lelövéséről szóló híradás bennmarad ugyan, de szerkezetileg funkcióját veszti. Ez tehát az első, szabályos főtéma. A 2., 4., 5., 7. fejezetben és a kilencedikben második főtémaként jelenik meg a zene. „Sorsának vezérlője a mozarti dallam. Először Décsi Feri hegedűjén szólal meg, s úgy szárnyal, ’mintha egy angyalnak adta volna bérbe testét’. Aztán a lajosfalvi közös zongorázások ál-idilljében kísért, majd a szegháti detektoros rádióból teszi számára elviselhetővé Józsi hűtlenségét. Később alakot vált: a városházi irodalmi esten Eszternek úgy tűnik, mintha Méhes álla alá szomlt volna az a hegedű. A Kotormán-kép végtelen perspektívájában is ugyanazt a messzeséget véli felfedezni, amit a szonátában. Az analógia Méhes Csomorkányra költözésével válik teljessé: versmondása Décsi Feri rég volt, megcsodált játékára emlékezteti az öregedő tanítványt.”9 Az élet tényeit - a halált is - elfogadó, az „őrültek”-széttaposta élet romjain újra meg újra harmóniát teremteni tudó és akaró Eszter egyénisége e két princípium, a zene és a halál közé tökéletesen illeszkedik. A melléktéma két férfi, az „őrültek”. Az expozícióban a nagyapja és apja, a kidolgozási részben férje és Szirmai, a visszatérésben fia, József és Szilágyi, majd József és Méhes. Furcsa eredmény, hogy ezeknek a férfiaknak a munkálkodása, bármennyire is mindegyikük a legjobbat akarta, Eszter életébe szinte kivétel nélkül úgy szólt bele, hogy lerombolta azt a „foltnyi édent”, amit neki a romokon ismételten sikerült megteremtenie, így válik a melléktéma a főtémacsoport éles ellentétévé. A barátság és a szerelem is három alkalommal jelenik meg a melléktémacsoport békésebb tagjaként. Az expozícióban a Máté-lányok barátsága a 2. fejezetben indul. Az 5. fejezetben Amáliái az asszonybarátságban éri el a legmagasabb hőfokát, és leszűrt, szellemi összetartozássá alakul Méhessel a 9. fejezetben. A szerelem-téma expozíciója Décsi Feri, a hegedűs, a 2. fejezet 3. képében. Ez olyan rejtett, alig tudatosult érzés, hogy csak férje tapintatlan megjegyzése teszi utólag tudatossá. A 4. fejezet 1. képében Szirmai doktor udvarlása jut el külsőségekben a legmesszebbre, a vallomásig és a szakításig. Szilágyival, fia tanárával kapcsolatban újra csak egy elfojtott érzés jelentkezik a 7. fejezet 2. képében. Mindezek a motívumok egyetlen cél szolgálatában állnak: Eszter édenének a megteremtését segítik, gátolják, ill. lerombolják azt. így hát ez a többször megismételt kísérlet a teljes motívumrendszer eredőjének tekinthető, mint valami passacaglia basszus, vagy wagneri vezérmotívum, vagy akár csak hangnem, intonáció a műben. A témák bonyolult viszonyban vannak egymással: a halál motívuma soha nem szerepel azonos képben a zenei motívummal. A szerelem viszont mindig a zenével azonos képben szerepel, akkor is, ha a két motívumhoz nem azonos személy tapad, mint pl. a Tanyai intemátus című fejezetben. A negatív kicsengésű melléktéma, a férfiak világa - ahogy a szonátaformában lennie kell - csak egyetlen egyszer csap össze a zenével, szerelemmel, édenalapító kísérlettel, a kidolgozási rész kezdetén, a Lajosfalvi paradicsom című fejezet első képében. Az édenalapító szándék is itt, a kidolgozási részben a legerősebb, Eszter mindhárom középső fejezetben látványosan újrakezdi. Új Hevesi Napló 43
