Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)

2001 / 5. szám - KÖZÉLET - Renn Oszkár: A mi kis globalizálódásunk

hideg, merev arckifejezéssel, előírásszerűén hosszú, egymás elé keresztbe-csámpázásra kényszerített léptekkel meneteltek végig és vissza, a tapsoló divatsznobok és a hallgatag, de ugyancsak megdöbbent, szépséget keresők között.

A műholdak gömbünk másik feléről, Tajvanról is átszórták hozzánk a szenzációs képanyagot egy valódi cicaházasságról, melyet fontoskodó gazdáik saját házasságkötésük előkísérletének rendeztek. A csúcsmodellbe öltöztetett, szerény, fodrász-friss cicamenyasszony és a kandúr-öntudatos, frakkos vőlegény, a leendő házaspár-gazdák, és az elegáns násznép kíséretében vett részt a szertartáson, majd utána luxusautókon távoztak a lagziba. A boldogító miau-t a macskavőlegény csak igen kemény farkoncsípésre nyávogta ki, de más gond a cicusmagatartással nem volt.

Egyes elemző szakértők szerint a cicalakodalom költségei elérték néhány kisebb afrikai ország negyedévi GDP-jét.

(... Joggal mondották azt, hogy az istenek részegek voltak a nektártól, amikor megteremtették az embereket, s hogy akkor, amikor józanul szemügyre vették őket, nem állhatták meg nevetés nélkül...

Fontenelle, 1657-1757)

***

A kisfiú durcásan húzatta magát anyukájával a Líceum előtt. A mama hangosan magyarázkodott kisfiának, mert késve érkezett érte az óvodába:

Ne légy annyira mérges, Ákoska, mert egyszer te voltál az utolsó, akiért jöttek. Nem tudtam hamarabb jönni, mert a fogászaton a sok hülye nyugdíjas előttem volt. Éppen ma!

A magyarázó anyukára nézve arra gondoltam, hogy miként köszön majd vissza neki ez a megjegyzés majdani nyugdíjas korában? Magyarázza-e majd unokájának az ószövetségi parancsot:

„Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, melyet az Úr, a te Istened ád tenéked. ”

72 XI. évfolyam 5. szám — 2001. május