Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 5. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Abrakovits Endréné: Magyarok a Kárpátokon túl
katrincát hordanak. A fiatalok körében már elterjedt a gyári kendő viselete, s ezzel a hajviseletük is átalakult, leegyszerűsödött. A női alsóruhát egyetlen ruhadarab, a vászon ing alkotja, amely a csángó női öltözet igen értékes darabja művészi szempontból. Két részből áll: a felsőtestet borító hímzett ingből, s a hozzávarrott alsó ruhaként viselt ingaljból, a pendelyből. A csángó ing legfőbb dísze a színekben pompázó szőttes vagy a szőtteshez hasonló sűrű tömött hímzett ingváll és a hozzávarrott ingujj. Az ingek kivarrása aprólékos, fárasztó és hosszú időt vesz igénybe. Éppen ezért a már 10-12 éves lányok is szorgalmasan varrják ingeiket, hogy mire férjhez mennek, legalább 10-15 darab készen legyen. A menyecske - ha csak módja engedi - új otthonába egy életre való „gúnyát” („rongyát”) visz. A kelengye párnák, nagyvirágos, gyapjú szőttes abroszok, csángórózsás ágytakarók, csokros ágyvédő takarók (csángó módon megtarkálva), színes vászon szőttesek sokaságából áll. A fiatalok és idősek inge a díszítés elhelyezése, öltésmód és mintaelemek szerint és színekben is különbözik. A legtöbb ing naturális virágdíszű, az elrendezés őrzi a sajátos jelleget. A színnel és mintával kívánták kihangsúlyozni a vállat. A veressel szőtt vagy varrt ingvállat külön szőtték és a váll vásznára varrták, így nemcsak tartósabb volt, hanem a legények számára vonzóbbá is tette a leány ingvállait. Az öreges ing többnyire fekete vagy fekete- bordó. Az ifjas ingeken pedig élénk színösszetételeket találunk, mint az égőpiros vagy a zöld. Az ingviseletet kiegészíti a derékban háromszor, négyszer körbecsavart, két-három méter hosszú, arasznyi széles, csíkos gyapjúöv. Ezzel szorítják derekukra a bő szabású inget, s talán arra is szolgál, hogy a testnek tartást adjon. A menyasszony a vőlegénynek három-négy övét készít tiszta gyapjúból, s talán érzéseit is kifejezve tesz bele piros, zöld, kék csíkokat. A csángó női ünnepi öltözet díszítésére jellemző a gyöngyöknek nagymérvű használata. Apró tarka gyöngysorral díszítik a nyakat és a hajat. Klézsén mesélték, hogy külön szőnek a „baba szemire” díszes „ruhácskát”, s ez a szövött, igen mutatós kendő végig kíséri a moldvai csángó embert vagy asszonyt egy életen át. Egy ilyen gazdagon hímzett ruhácska minden szónál többet mondott, hiszen egyszerre vallott a leány ügyességéről és módjáról is. Katonaságnál ez a kendő szerelmi zálog is, kézfogó után mátkasági jel, meghívó a lakodalomra és ott elengedhetetlen vőlegényi dísz. Később aztán az ünnepi öltözet mindenkori kiegészítője ez a kendő. A csángó ember fonó, szövő, hímző művészete minden lehetőséget felhasznált, hogy a hagyományosan szépet megőrizze és továbbfejlessze. A csángó öltözet legjellemzőbb vonásai férfiakon a hosszú szárú szűk vászon vagy gyapjúposztó nadrág, a kieresztett aljú hosszú vászon ing széles övvel, kucsma, kalap és csizma. A férfiingek álló gallérját is gazdag motívumok díszítik. A csángó öltözet megőrzésére a katolikus egyház nagy súlyt fektet, azért, hogy az egyház tagjait külsejük szerint meg lehessen különböztetni az ortodox románoktól. Ezt látjuk a gyári selyem lepelszoknya esetében vagy a régi mintaelemek új anyagokra való átvitelében. A moldvai csángó öltözet mai formája is beszédes bizonyítéka az együttélésből eredő közös kultúrának, amely a délkelet-európai népeket évszázadok óta összekapcsolja. A moldvai magyarság többsége a több évszázados magárahagyatottság közepette is mindmáig magyarnak vallja magát. A csángók nyelve, zenéje, táncai, tárgyi népművészete ősi életformát és sajátos fejlődési folyamatot tükröz, s ezek megőrzése fontos az egész magyar kultúra szempontjából. Új Hevesi Napló 55
