Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 5. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Rónay László: Katolikus kultúrszemlélet
És mikor azt imádkozzék: Győzelmet adj! Cinkos királynak csúfolják azt, kinek temploma vagy: Te nyugodtan nyújtod a kék levegőbe tornyaidat, mint két kart, mely elfordul innen s az égre mutat: Nem összetett kézzel imádkozol, hanem mint A görög szobor, kitárt karral, mely az égnek int Isteneket vágyva ölelni talán: - de tetőd felett Mégis a kereszt tiszteletes jelét viseled, Mely azt mondja: béke a földön, ember! S ha harcolni kell, Az istenekkel harcolj, és hódíts, mint Izrael! Érdekes a Magyar Kultúra és Babits viszonya. A költőt bizonyos elnézéssel kezelték, nem sorolták a szabadkőművesség zsidó szálláscsinálói közé, akiket Bangha és Burján nagy leleménnyel ostorozott, de másfél évtized után Babits kereszténységét „esztétikai katolicizmusnak” minősítették. Úgy vélem, az az emelkedett hangnem, amellyel a költő válaszolt e támadásra, keresztényibb, mint a Magyar Kultúráé: „Az igazi katolicizmushoz... csak a gyóntatónak és Istennek van köze; de ezenfelül is kétféle látható katolicizmus van a világ előtt. Az egyik külső, mondhatnám politikai csoportosulás az egyház és gócai körül, aktuális, emberi érdekek szerint... De van egy másik látható formája is a katolicizmusnak, amit nehéz figyelmen kívül hagyni, kivált, ha irodalomról van szó: a katolikus kultúra. A katolikus szellem múltjával, kincseivel való átivódás... Úgy gondolom: még mindig krisztusibb esztétakatolikusnak lenni, mint párt és politika katolikusának, aktuális és földi célok szerint. Márta szorgoskodása talán hasznos lehet, de Mária a jobbik részt választá.” (A vers meggyőző elemzését Jeleníts Istvánnak köszönhetjük.) Bangha álma a „világhódító kereszténység” volt, s ennek szolgálatába állította a támadó szellemű sajtót, amelynek igazi jelentőségét ő látta a legvilágosabban. A kultúra fogalmát nála a sajtóé helyettesítette, az ő szervezőmunkája révén született a Központi Sajtó Vállalat, amelynek tudatformáló kiadványa volt a Nemzeti Újság. Utóda és szerkesztőtársa Nyisztor Zoltán, nyitottabb és türelmesebb volt nála. O is sokat hangsúlyozta a sajtó jelentőségét és hatását, de Prohászka nyomán az ismeretterjesztést sem hanyagolta el. Megszervezte a Magyar Kultúra-Könyvtárat, amelyben a hazai katolikus írók második nemzedéke jutott publikálási lehetőséghez: a Niczky-növendék című regénnyel az Iskola a határon világát előlegező Bállá Borisz, a Jelenkor későbbi szerkesztője, Katona Jenő, Aradi Zsolt és A modem francia katolikus irodalom történetét összefoglaló Just Béla. Nyisztor maga is foglalkozott művészeti-irodalmi kérdésekkel 1936-ban magyar Góg címmel kiadott kötetében. A legújabb irodalom című pamfletjének datálása (Judapest, december hava”) talán sejteti, milyen nézőpontból. De érdemére szolgál, hogy a Hitler hatalomra jutását követő évek német szépirodalmi terméséről is igen kritikusan írt, a német tudományos irodalomról pedig egyenesen lesújtó képet rajzolt (A tudomány halála). (Folytatjuk) 52 XI. évfolyam 5. szám — 2001. május
