Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 4. szám - VERS, PRÓZA - Murawski M.: Csillagpor, Csendes eső
Ma csend az úr. Sallangok nincsenek. Közöttünk járnak fényes istenek. A csend ragyog. Szétszórva száz sugár. A lélek éled. Élet-óra jár. Sziporka-fényben ég a volt-homály. Az óra ütne, mégis egyre vár. Már elsuhanni tűnt a perc, a lét, s egy néma hang susog: itt lenni szép! Kinyílt egy más dimenzió: lebeg a lélek és a lény. Volt-emberek suhannak csendesen. Kitárt karok fogadják érkezésük s csillagok zenéje zeng. A végtelen zenél. A lény szabad. Csillagport hord a szél. Csepp cseppre hull és fényesen ragyog az út a kockaház s az értelem mely haldokló világban is csodát terem halkan felel: melletted itt vagyok. A kockaházak szürkesége is eltűnni látszik, fű csodája zeng rá lomb a rím. Harmóniát teremt. Egyetlen hangja sincs, mely rossz hamis. Csepp cseppre hull lemossa mind a port Gyökérben száll a nedv s tovább kering. Míg fényben élni és teremni hív megint emlék dereng mely égi tiszta volt. Virágot álmodik a kert a park. Holnapra élni fog mit ő akart. 36 XI. évfolyam 4. szám — 2001. április
