Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Romhányi László: Egy várszínház születése III.
drámaremek. Felbecsülhetetlen érték. A Balassi-komédia önéletrajzi ihletésű drámai alkotás. Balassi, az egri várból menesztett botrányhős - főnemes létére - lókupec, tisztes polgárokat foszt ki, egy selmeci özvegyasszonyt megerőszakol, zsákmányszerző portyákkal teszi hírhedtté a nevét. Losonczy Anna mindezt megbocsátaná, de Balassi Bálint váratlanul szakít vele, és feleségül veszi az unokatestvérét, Dobó Krisztinát, az egri hős 24 éves, megözvegyült, gazdag leányát. Balassi hozományként elfoglalja Sárospatak várát. Dobó Krisztina elhagyja. A „vérfertőző” házasságot az egyház semmisnek nyilvánítja, és a költőt kiátkozza. Balassi a felségsértési vádak elől Lengyelországba menekül. 1587-ben hallja a hírt: Losonczy Anna megözvegyült. Bűnbánóan visszatér az imádott nőhöz gyönyörű versekkel és a Szép magyar komédiával „magyarázkodik”. Credulusban saját magát írja meg. Credulus-Balassit az 35. Balassi Bálint hadnagy, irigység és az ármánykodás egri vágván vitéz elszakította Júliájától, és bár tíz évig nem találkoztak, ő mindig csak az imádott nő után vágyódott. Igaz, megcsalta Júliát, de szerencsétlen bolyongása keresztútján minden nőben Júliát kereste... A Komédia Júliája elfogadja a férfi töredelmes bűnbánatát, újonnan felkínált szerelmét. Balassi reménykedik, hogy Losonczy Anna is ugyanezt teszi. Az életrajzi és a drámai esemény szálak egyezése felveti a mű műfaji meghatározásának átértékelését. Balassi pásztorjátéknak nevezi Komédiáját, de a mű életrajzi dráma. Szándéka: bocsánatot kérni a tízéves hűtlenségéért Losonczy Annától, a darabbeli Júliától. Tehát Credulus nem szenvelgő széplélek; a szerepben Balassi Bálint bonyolult, ellentmondásos, gazdag egyéniségét kell megrajzolni. A barbár poétát, a nyers, a vad, az erőszakos, a hirtelenharagú és szenvedélyes férfijellem színeit. Credulus-Balassi a szerelem és az élet művésze, az érzelgősség egyetlen szikrája nélkül. A Komédia Júliája az egyetlen eszményített szereplő. Nem földi nő: tünemény!... Brisszeida valamelyik egri bordély kuplerosnője. Galathea kurtizánvérű nemesasszony. Sylvanus egy szerelembeteg polgári ficsúr. 36. A költő szerepében a legszebb magyarsággal beszélő színészünk: Bánffy György 37. A Fanchali Jób-kódexben 1958-ban megtalált Balassi- mű kézirata Dienes a „minden lében kanál” narrátor, valójában Balassi „tudathasadásos” másik énje... FANTASZTIKUS RENESZÁNSZ VILÁG! 26 XI. évfolyam 1. szám—2001. január
