Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Romhányi László: Egy várszínház születése IV.
drámatörténetünkben, sőt, színpadjainkon is, amelyek máig sem fedezték fel ezt az igazi drámát.” 1978. július 20-ra tűzöm ki az István király Romtemplom fantasztikus környezetében a Madách- ősbemutatót. Színháztörténeti pillanat. Az igaz, hogy Aczél György Magyarországán senkit nem érdekel Madách Imre, de azért létezik nemzeti önbecsülés is. Hegedűs Géza kelti fel bennem a Férfi és nő iránti érdeklődést, és a páratlanul szép színházi helyszín hívja a darabot. (73-74. kép) Az egri vár romkertje néven közismert templom-alap: lenyűgöző! Méretben, formában egyaránt!... Valamikor Magyarország második legnagyobb templomaként pompázott. Az 1552-es várostrom nyomán lőtte romhalmazzá a török... Az apszis - este, megvilágítva: kék, zöld, piros, sárga fénnyel - csodálatos! Kalmár Kati díszlettervező észrevétlenül igazítja ki a helyszínt egy-egy oszloppal, domborművel, trónussal, fáklyatartóval, díszsátorral, kőpaddal, relieffel. Papp János (művésznevén: Pufi) hatalmas gépparkkal hálózza be a méreteiben gigantikus teret. Előző esztendőben az Agriai hang- és fényjátékkal szcenikailag már kipróbáltuk a Madách- ősbemutatóhoz szükséges hang- és fényapparátust, sikerrel. (75. kép) A Férfi és nő - remekmű. Kivéve a címe. Az csapnivaló. Madách utólagos engedelmével én Héraklészre keresztelném. De maradunk az eredeti, a közönség számára nem vonzó címnél. A Férfi és nő című tragédiát Madách Imre 1843-ban, alig húszévesen írja meg. Ez sorrendben negyedik alkotása. A Csák végnapjaival együtt a Tudományos Akadémiai pályázatára nevezi be, nyer is vele, de csak jóval később. Madách 1862-ben Az ember tragédiája sikere nyomán tervezi a Férfi és nő átdolgozását. (76. kép) A téma Szophoklész Trakhiszi nők című tragédiájával azonos. A görög mester művének fiatal magyar újraalkotója méltó Szophoklész zsenijéhez. A Férfi és nő ugyanis szinpadszerűbb drámai alkotás, mint a klasszikus görög darabja. Dramaturgiai „zsengéivel” együtt is figyelemreméltó érték. Szophoklész darabosan, nehézkesen dialogizál. Nála Deianeira abszolút főhőssé lép elő, a nagy drámai forrpontokat a Kórus és a Hírnök elmesélő szavaiba sűríti. Deianeira várja a csata kimenetelét, megtudjuk: Héraklész nem talált legyőzőre. Megtudjuk: a hős gazdag hadizsákmánnyal érkezik. Színrelép Szophoklésznél egy néma szereplő, lóié, a legyőzött király rableánya, akit Deianeira gyanútlanul a sátrába fogad. Megtudjuk: lóié 73. kép A majdani nézőtér helyszíne az egri várban 72. kép Könyvek és a börtönkapu. Innen vezet az út a halálba. (Bánjfy György) Új Hevesi Napló 41
