Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 2. szám - KÖNYVSZEMLE - Murawski Magdolna: Létezik-e a jeti?
kultúrától hosszú időre elszakadva érlelődött a jelenlegi életbölcsességgé, csendes derűvé, szinte minden késői írásából tükröződik. Az Új Prométheusz valahogyan mégis kivétel életművében, mivel azokkal ellentétben nem a távoli múltban keres menedéket, hanem a késői jövőbe indul el, hogy az emberi létezés értelmét megkérdőjelezze. Jobban mondva kitekintést nyújt abba az időbe, amelyről nem tudni pontosan, mely modern korszak töredéke, csupán sejteni lehet, hogy az afganisztáni háború valamelyik évében játszódnak a különös események (amikor erre elég komoly esély is volt). Egyetlen biztos momentum van az egész műben, és az időszámítást is ahhoz viszonyítja: amikor kitör az atomháború. Ez a nullpont a műben. Hozzá képest vannak korábbi és későbbi események, de mivel az emberiség pusztulásával a történelem is megszűnik létezni, ez az új időszámítás kezdete. Regényének hősei amerikaiak, akik egy expedíció keretében Tibetbe igyekeznek, hogy a Himalájában állítólag élő jetivel kapcsolatos tudományos kutatásokat folytassanak. Útközben éri őket a hír, hogy az emberiség történetében utolsó háború kitört, tehát nincs visszaút. Bár az előre vezető útnak sincs már sok értelme, mégis reménykednek, hogy a magasban menedéket találhatnak, s talán a nukleáris felhők, melyek a nukleáris telet, vagyis a fold eljegesedését okozni fogják, ott nem érik utol őket. A cselekményt bonyolítják a megmaradt embercsoportok, melyek még ezekben a vészteli pillanatokban sem tesznek egyebet, mint egymással rivalizálva próbálják elfoglalni a megmaradt „tiszta” területeket, megszerezni az élelmiszertartalékokat és a stratégiailag fontos információkat. Az emberiségnek mutatott görbe tükör ez a mű, mely nem akar értékelni, fejcsóválva kritizálni, olcsó moralizálásokba bocsátkozni, csupán az író számára mindig kötelező tárgyilagossággal tényeket közölni, melyekből mindenki levonhatja a számára legkézenfekvőbb - vagy legkényelmesebb - következtetéseket. Vajon valóban létezik a jeti? A kutatócsoport tagjai sem értenek egyet ebben. Van, aki töretlenül végigmegy az úton, és bizonyosságot szerez erről. Vannak, akik minden, tudományosan be nem bizonyított dologra csak legyintenek - a mi világunkban, és az övékében is, a fiktív háború utáni időben és térben. így van ez, igy kel lennie, hiszen emberek vagyunk. A bibliai első testvérpár, Káin és Ábel is ezt szimbolizálja és vetiti előre az emberiség történetének idejére, mindig: amíg két ember lesz a földön, jó és rossz, szép és rút, értékes és értéktelen, hívő és hitetlen mindig testvérharcot fognak vívni egymással. A döntés lehetősége ugyan mindig meglesz, de - amint ez Domokos Sándor könyvéből is kiderül - ez valami átkos hagyomány, melyhez az emberiség jobban ragaszkodik, mint bármely vívmányához, tudományos vagy kulturális értékéhez. De csak addig, amíg az a bizonyos végzetes nullpont el nem érkezik... (Domokos Sándor: Új Prométheusz, JEL Kiadó, Budapest, 1998) 88 XI. évfolyam 2. Szám— 2001. február
