Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 2. szám - KÖNYVSZEMLE - Kaló Béla: Idő-mérföldkövek, Szakrum a szellem égboltján
^Káló cBéla Q^c/d- már^M/cshpeÁ Tusnády László: A tűnt idő hírnökei (Sárospatak, 2000) Aki kezébe veszi Tusnády Lászlónak a Kazinczy Ferenc Társaság gondozásában megjelent kötetét, először azt érzi, hogy a költő-műfordító nagyon nagy és távoli szellemi tájakat barangolt be az elmúlt évtizedekben. Költészet és fordítás, Tusnádynál egyenrangú a kettő. A traduttore - traditore híres olasz szállóige (fordító - ferdítő) második tagjának alapja a ’tradire’ ige régi jelentése az, hogy árulással átad valamit (pl. várat), a fordító e szerint elárulja - idegen kézre játssza az eredeti müvet. De Tusnády László költő is, a lektor Kováts Dániel szerint „mély kultúrájú, érzékeny ember”, akit irodalmi-történelmi barangolások, külföldi (elsősorban is itáliai) élmények, a lélek benső rezdülései ihletnek meg. Idő-mérföldkövek jelzik az óhatatlanul magányos alkotói életforma stációit, a közel s a távol variációit, a kimondhatatlan, csak sejtető gondolatot: Oly tájon indulsz, hol nem voltál eddig. A szívemről már minden régi vedlik, s így megyünk a kéklő végtelenbe. (Beszélgetés a távolból) Harmónia- és szépségkeresés a vágya, a teljes élet kívánása vezérli a lírikust. S éppen ezért kortalannak tűnnek a versek. Amit segíthet-erősithet a rendkívül alapos műfordítói tapasztalat is: rálátás a világirodalomra. Recenzens számára legjobban az útélmények rajzai a leghitelesebbek, a mediterrán, s elsősorban is olasz táj, a „nagy kékség”, az ősi vágy megéneklése: Mily nyugtalanság űzi ezt a kéket, a végtelent, hogy a partra robajlik? A szem tekint hullámhabos vidéket: hatalmas sziklatömb a vízre hajlik. (Szardíniái képek - Porto Torres) A lírikus kulcsszava a lélek. Ha úgy tetszik: az érzelmek áradása. Talán még nem idejétmúlt fogalom, hiszen „minden meghasonlást, ördögi fordulatot a dal képes az ellentétébe átfordítani.” A költői emlékezet működése (az elraktározódott pillanat) váratlan élményként bukkan föl, s kapcsolódik szervesen ugyanakkor egy következő vershez, folytatásként, egy belső logika szabályai szerint. A műfordító - esetünkben - többnyelvű: olasz, török, német, spanyol nyelvből összeállított ciklus jelzi az érdeklődés irányát, s nyilván „többstílusú”, aki a szorosan vett nyelvi kód mellett a stilisztikai kód megfejtését is képes elvégezni. Köztudott: a fordítás Új Hevesi Napló 83
