Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)

2001 / 2. szám - VERS, PRÓZA - Katona Kálmán: Gyémántszikla

Felmerül ínség bűzlő tavából szálas fényeket sző vágyainkra kerülgetik patás lábnyomokkal bemocskolják másnap újra tiszta. Tévéből űzik felizzik a kép Nem mozdul nem szól és üzenetét hallgatások is megsokszorozzák.

Síma szavú senkik ostorozzák zsiványtanyák ködlő udvarából.

Ügynök a csend: visszajön még párszor.

Mély csend mint zengő zivatar előtt szelídüljön sandák suttogása.

Moccan a hold sírontúii fénye hitetlenségünket körbeássa.

Hallgatunk és hull a hó a vérre álmodik egy jobb kor nemzedéke összetákolt leárazott álmot.

Vajűdja a csend Magyarországot.

Nagy ősök évszázak távolában: hírre várnak örökös hazában.

Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulójára

Új Hevesi Napló

15