Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)

2000 / 11. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: A másik Lenkey II.

Ide tartozik, hogy a kormány már július közepén kezdett tisztába jönni a nemzetőrök hadszíntéri alkalmatlanságával. Már augusztusban úgy határoztak, hogy a nemzetőrök csak 10 hétre álljanak ki. Az alkalmatlanság másik oka, hogy az önkéntes nemzetőrök fél szemmel hazafelé kacsintgattak. 1848 különösen jó termésű esztendő volt, kivált a szőlőtermés volt kiugróan magas - az egész XIX. században. A nemzetőröket így jobban érdekelte a várható szüret eredménye, mint a katonáskodás. Jellemző példa erre, hogy 1848. szeptember 28-án Lenkey Károly őrnagy a szüretre való tekintettel a nemzetőrök gyakorlatozását előbb október 16-ig, majd október 12-én újabb két hétre, október 24-ig, felfüggesztette.48 1848 december közepén a honvédelmi kormány rendeletére Almássy Pál kormánybiztos mellé helyezték. A feladata volt Heves megyében egy lovascsapatot szervezni nemzetőrökből és önkéntesekből, akiket gróf Schlick osztrák tábornok Felvidéken betört erőinek a megfékezésére küldenek. Füzesabonyt jelölték ki gyülekezési pontnak, ide gyűltek a lovas nemeztőrök és önkéntesek, 10 nap alatt a létszám annyira szaporodott, hogy a jelentkezőket 6 századba osztották.49 1848. december 23-tól Lenkey Károlyt alezredessé nevezték ki, majd 1849. január 25-én lemondott a beosztásáról.50 1849. február 10-én Repeczky Ferenc Heves megyei kormánybiztos azt jelentette Kossuthnak, hogy 8-án Egerbe ment, a megye székhelyét áttette Tiszafüredre, s hogy Lenkey Károly nemzetőr alezredesre fontos feladatokat akart bízni. Kossuth válaszában ezt írta: „Lenkeyre nézve, aki Schlick elleni első expeditio után még nemzetőrségi tisztségéről is lemondott, mindaddig semmi megbízást nem adhatok, míg lemondásának mibenlétét, indokait nem ösmerem. Oly egyénekbe, kik egy veszteség után lelépnek, a győzelemkor pedig ismét visszatérni akarnak, jogos bizalom nemigen lehet. Azért kérek e részben felvilágosítást,”51 Lenkey Károly őrnagy 1848 decemberében a Schlick ellen indított hevesi önkéntes lovascsapat parancsnoka volt. Lemondása akkor következett be, amikor Kossuth 1848 december végén eszéki dandárparancsnokká akarta kinevezni.52 Lemondásának okát Lenkey Károly a visszaemlékezéseiben úgy magyarázta, hogy a Kossuthtal való megbeszélése során valóban kinevezte alezredesnek és rábízta az eszéki vár parancsnoki tisztét, de másnap reggel tudta meg azt a tényt, hogy az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke Földváry Lajos ezredesre bízta végül a várparancsnoki beosztást.53 A sértődött Lenkey Károly később megelégedéssel nyugtázhatta azt, hogy a helyette kinevezett Földváry ezredes február 13-án átadta a várat az osztrák erőknek. Ma látnunk kell, hogy Kossuth választása azért is esett Földváry ezredesre, mert nevezett katonai alkalmasságát - fiatal kora ellenére - bizonyította a kassai és debreceni hadmegye parancsnokaként, míg Lenkey Károly csupán zászlóaljparancsnoki feladatokat látott el. Földváry magasabb parancsnokként a harcokban is részt vett s az Országos Nemzetőri Tanács gyalogsági osztályát vezette már 1848 nyarán.54 Időközben Lenkey Károly öccse, János megpróbált közbenjárni bátyja katonai pályafutása ügyében, s amikor Lenkey Jánost 1848 márciusában tábornokká nevezték ki, azt kérte Kossuthtól, hogy az ő helyébe a Hunyadi-huszárokhoz testvérét nevezze ki ezredesnek. Viszont Kossuth az ajánlatot elutasította, s arról március 28-án ezt írta: „ Tájékoztam magamat azon ezred tisztikarának szellemi viszonyaiban, s úgy találtam, hogy Lenkey ebbeli kívánsága nem teljesíthető anélkül, hogy abból a tisztek között a rendet és fegyelmet meginogtató, s az egész ezred jó hangulatát megzavaró békétlenség ne következzék... ”55 ( Folytatjuk) 36 X. évfolyam 11. szám — 2000. november

Next

/
Oldalképek
Tartalom