Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 11. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Bodó László: Lázár Vilmos - felsőbb jóváhagyás reményében - honvéd ezredes
jellemző volt Lázár Vilmos életfilozófiájára. 1847 tavaszán, az utolsó rendi országgyűlés vége felé, húsvét vasárnapján zsidóellenes megmozdulás volt Pozsonyban. A tüntetők kirámolták a zsidók üzleteit, szétrombolták berendezéseiket, s az árukat kiszórták az utcákra. Ezt a pogromot a 2. (Sándor) sorgyalogezred katonái és a megyei követek írnokai még szétoszlatták. Azonban húsvét másnapján a zsidóellenes randalírozók megtámadták a zsidó városrészt. Az országgyűlés háza felé vezető utca egyik emeletes házának ablakából lövés dörrent, mire egy „... napszámosforma ember halva rogyott össze...” A város katonai parancsnoka Lamberg gróf volt. „... Lamberget éppen a városházánál találtuk, Lázár Vilmost - aki katonás viseletével figyelmét már magára vonta - mellette. Ez utóbbinak azonnal elmondám ez esetet. S ő magával hivott ismét Lamberghez, és neki is elmondtuk azt. Lázár igyekezett őt nagyobb erélyre buzdítani, de nem sikerült...” Lamberg inkább visszavonta a gyalogságot és a Wollmoden-lovasságot, és másnap reggel átadta a parancsnokságot Madarassy nyugalmazott gyalogsági őrnagynak.11 A mélyen vallásos Lázár Vilmos számára elfogadhatatlan volt, hogy valakiket is vallásuk miatt üldözzenek, szorgos munkával szerzett tulajdonukat elprédálják. Ezt hozta magával a sokvallású, soknemzetiségű szülőföldjéről! Lázár Vilmos főpénztámoksága alatt az első magyar vasúti tőkésvállalkozás 1847. szeptember 1-én átadta a Pest-Szolnok, 1848. augusztus 20-án pedig a Pozsony-Marchegg közötti vonalszakaszokat! Qs4i Aavc /caúwvápa A magyar hadügyminisztérium tiszti rangjegyzékei adnak arra pontos választ, hogy Lázár Vilmos hogyan és mikor lett a honvédsereg katonája, pontosabban: tisztje! Önként jelentkezett és 1848. október 16-i hatállyal nevezték ki a győri 39. hadrendi számú honvédzászlóaljhoz főhadnagyi ranggal. (A kinevezési okmány október 19-i keletű,) 12Egy hónap múltán: 1848. november 13-i kelettel (de november 1-ig való visszamenőleges hatállyal lépett elő századossá.). A tiszti rangjegyzék ugyanezen helyén található bejegyzés szerint, három hónap múlva őrnagyként helyezték át az I. utászezredhez. 13 Ezzel egyike volt azoknak, akik részt vettek a honvédsereg műszaki szolgálatának (szakcsapatainak) létrehozásában, megszervezésében! 1849 januárjának első napjaiban a honvédsereg alakulatai kiürítették a két fővárost, ahová 5-én a császári csapatok bevonultak. A honvédség csapatai parancsot kaptak a Közép-Tisza térségében történő gyülekezésre. E térségben érte a honvédsereget jelentősebb átszervezés, amelynek következtében Lázár Vilmos Répásy Mihály tábornok hadosztályának, majd hadtestének segédtisztje (vezérkari tisztje) lett. Ebből az időszakból érdemes Lázár Vilmos fogságában irt naplójából két részletet megidézni, mert mindkettő nagyszerű jellemzője egyéniségének, erkölcsi habitusának. A kápolnai csatavesztés után a tábornokok Dembinski altábornagy, fővezér leváltását követelték, ami be is következett, mégpedig Tiszafüreden. „... Estveli nyolc óra tájban Görgey Bayer ezredessel Répásyhoz jött. Rövid idő múlva Bayer Répásy jelenlétében felszólított, hogy kísérjem. Belépünk Dembinski szobájába, aki velünk volt szállva a Bemát háznál. Bayer egy rendeletet nyújtott át. Dembinski elolvassa, felugrik és kiáltja: A hadsereget elvehetik, de könyveimet soha; én csak az elnöknek vagyok felelős! Bayer nevetséges pátosszal felelt: Uram, én katona vagyok, és elöljáróimnak engedelmeskedem. Még egyszer felszólítom Önt, hogy nekem a kívántakat adja ki. Elámultam. Dembinski kardjáért szalad, a mellékszobából három segéd rohan ki, kardjaikat menet közben kötve Új Hevesi Napló 41
