Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 7. szám - KÉPZŐMŰVÉSZET - Losonci Miklós: A Bodó művészházaspár kiállítása Karcagon
Losonci Miklós Os4> OBoc/d nuts odixÁ áxs/íífuír Á'-iÁl/ítúia x'^oarc ÍMM Karcag szintén rejtett kincsekkel várja vendégeit - az ország közvéleményét. Református templomát Rábel Károly tervezte barokk stílusban 1793-ban, ezt bővítették klasszicista jegyekkel - végül a homlokzat romantikus elemekkel véglegesük. A nagy méret méltóságot sugároz, a hajdani reformátusság erős létszámát is, emellett ötletes karcagi karaktert, mert az aszimmetrikus belső tér a település földrajzi elhelyezése szerint biztosít helyet a padokban az érkező polgároknak. Orosháza és a Hild József tervezte kunhegyesi templom szintén monumentális léptékű, mindhárom istenháza ívrendszere kellemes ritmust sugároz. Impozáns Győrfi Sándor karcagi szoborciklusa. Áhítatot kelt második világháború emlékműve — az anya halott fiát tartja ölében, s oly magasztos, fájdalmat sűrítő együttérzésével, hogy az a barokk keszthelyi Madonna mestermű-szintü folytatása. Az is érdekes, hogy tanulságot jelentett Győrfi számára a Bajcsy-Zsilinszky Endre-szobor nem túl sikeres ülő mozdulata. Ami ott kérdéses, remekléssé fokozódott a ,, Győrffy István emlékművében ”, ahol a nagy néprajztudós heves energiái tárulkoznak föl a székre telepedő mozdulatlan mozgalmasságában. Hasonlóan sikeres a kiváló turkológus Németh Gyuláról mintázott lépő megoldás, mely gondolatait, állandó elmélyülését közvetíti. Itt alkotott a magyar kerámia mestere, Kántor Sándor, művei az egész világban elterjedtek, múzeuma sok látogatót vonz napjainkban is. 1938-ban emelték a város főterén az első világháborús emlékművet, Gáldi Gyula lovasszobrát. Remeklés. Kisfaludy-Stróbl Zsigmond, Pátzay Pál, Tápai Antal méltó társa. Annál fájdalmasabb, hogy sem a Művészeti Lexikon, sem a magyar művészet nem tud róla. Sok értékünk lappang, sok kincs rejtőzik - fölfedezésre vár sürgetően -, Gáldi Gyula karcagi lovasszobra is. Karcag nagy fia Kováts Mihály ezredes, az amerikai függetlenségi harc mártírja. Ez a hős meghalt az USA szabadságáért, mielőtt egyáltalán megszületett volna. Ő a nagy hídépítő Amerika és hazánk között. Egyenrangú felek vagyunk, az USA világhatalom, mi magyarok a kultúra nagyhatalmi rangján alkotunk Bartók, Ady, Medgyessy Ferenc és annyi más kiválóság révén. Ezt a hidat, szellemi átereszt teremti tovább a Bodó Ilona és Bodó Sándor művészházaspár, akik az 1956-os magyar forradalom száműzöttjeiként telepedtek le az USA-ban, sok küzdelem után szereztek jó hírt hazánknak művészetükkel. Mivel 1979- ben, Kováts Mihály ezredes halálának 200. évfordulóján emlékezetes kiállításukat nyitották meg Charlestonban, ahol az egykori csata helyén az ezredest ma is hősként tisztelik. Bodó Ilona és Bodó Sándor ezúttal Karcagon mutatták be alkotásaikat. Bodó Ilona batikon ábrázolja Kováts Mihályt, egy másik képén huszárjait is megörökíti - Bodó Sándor arcmását festette meg és a charlestoni csatát, ahol hősi halált szenvedett 1779. május 11-én. Karcag ezen a napon, 2000-ben is méltó módon emlékezik. A róla elnevezett általános iskolában, ahol szép műsorral adóztak Karcag nagy fiának, a karcagi huszárok is elvonultak a kun kapitány vezérletével a közönség előtt, de a fénypont ezúttal a két művész kiállítása volt - több százan vettek részt a megnyitón. Bodó Sándort az 1950-es években eltávolították az Iparművészeti Főiskoláról, politikai meggyőződéséért bebörtönözték. Fölemelkedett. Magára talált, festőként, érmészként, szobrászként egyaránt jelentős. Fekete diófából mintázta meg domborművein Árpád és Szent István alakját, megfestette George Washington lovasportréját, úgy lett Új Hevesi Napló 77
