Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 12. szám - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC - Jámbor Ildikó: Egy magyar színész: Várhelyi Dénes
8MNHAS jámbor Ildikó ?>¥ ZENJEI 'TÁNC«) ^yy mayya/y* ótUnéótt: QhtoAe/yi 2?)émed A millennium évében (a millenniumi számba) egy magyar színészt kerestem. Olyan valakit, aki habitusában, gondolkodásában képes megjeleníteni mindazt, amit mi magyarok önmagunkról gondolunk, s még azt is, amilynek valójában vagyunk. A véletlen kezemre játszott. Egy júniusi sajtótájékoztatón jelentették be, hogy hangjáték készül Serfőző Simon darabjából, Az államalapítóból, s a címszerepet Várhelyi Dénesre bízták. Amikor az István szerep kapcsán találkozóra kértem az egri színművészt, még nem tudtam, hogy ennek előtte játszotta el a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban a Merő Béla rendezte Koós Károly-darabban Koppányi és Vazult.- Milyen érzés volt találkozni István szerepével?- Az ellentáborból átjönni? Nagyon jó, újszerű, érdekes és megtisztelő.- A rádiójátékot (egri kollégánk, Jónás Zoltán rendezésében) a Magyar Rádió körzeti stúdiói adták augusztus 20-án. Volt visszhangja?- Akik hallották, azoknak tetszett, egyébként egyetlen újságcikk került a kezembe erről, s az elismerő volt.- Amit most próbál, az sem kisebb kihívás. A Beke Sándor rendezte Bánk bánban Tiborc szerepét kapta. Mit szólt hozzá?- Őszintén szólva váratlanul ért. A magyar irodalom kiemelkedő szerepe. Örülök neki, mindenképpen nagy feladat, fontos feladat. Egy kicsit talán fiatalnak érzem magam hozzá (Most még a próbafolyamat elején vagyunk, nem tudok róla többet mondani. Ám, hogy a rendező is öregíteni kíván rajtam, az abban is megmutatkozik, hogy külsőségekben is ha változtatni, szeretne engem: egy kicsit megőszíteni, öreggé, púpossá és elszáradttá tenni.- Ha az utóbbi két évadban játszott szerepeit tekintjük, nem egyszer alakított kiégett, megtört figurákat. Ilyen volt a Vadkacsa Relling doktora vagy a Tizenkét dühös ember tizedik esküdtje. Mennyire azonos ezekkel a szerepekkel?- Azt hiszem, én ezeknél a figuráknál fiatalabb mozgékonyabb vagyok. A Dzsungel Könyve Akelájához (amit szintén én játszottam), azt hiszem, magánemberként több közöm van. (Várhelyi valóban mozgékony, a testi kondíciójára is sokat adó színész hírében áll. Lovagol, síel, a Történelmi Haditornaklub kiképzője, s például az Egri csillagok nagy sikerű egri musical előadás harci jeleneteinek beállítását is neki köszönhetjük. Jó, hogy közel áll hozzá a farkasvezér alakja. Zárkózottsága, főként pedig fegyelmezettsége sehogy sem engedi, hogy sebezhetőbb, érzelmi oldaláról faggassam.- Ha már a fiatalsága szóba jött, első találkozásunkkor, még a Dobó Gimnázium népszerű versmondó diákja volt, „Moys Klára tanárnő tanítványa. ”- Az ő munkája sokat jelentett az indulásnál. Megadta számomra az alapokat. Akkoriban mindenfélét mondtam, Aranyt, Petőfit, Adyt. Később, már végzett színészként önálló előadóesttel is felléptem a Megyei Művelődési Központban 1986-ban.- Akkor még itt nem volt társulat. Milyen volt a pályakezdése?- Veszprémben kezdtem, s kitűnő szerepeket kaptam. Épp a napokban került elő a könyvespolcról Tamási Áron kötete. Első szerepem a Tündöklő Jeromosban volt, Ákos legényt alakítottam. Két évadot a dunántúli városban töltöttem, aztán Miskolcra szerződtem 84 X. évfolyam 12. szám — 2000. december
