Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 12. szám - KÉPZŐMŰVÉSZET - Merényi László: Fellner Jakab és Heves megye
Q/tf{ewénui Sddxfá Qj/'e/Znew q^x/coÁ 4j Q^^ueá- /me^^e A magyar építészet történetében a 18. század a késői barokk és az onnan a klasszicizmusba való átmenet időszaka. Hazánkban ennek a komák legnagyobb építésze Fellner Jakab volt. Az ausztriai Nikolsburgban született 1722. július 25-én. Az 1740-es években már Magyarországon, az Esterházy-uradalomban dolgozott. Első építkezései Tatához fűződtek. Az építőmesteri vizsgát 1748-ban tette le. Autodidakta módon szerezte meg szakképzettségét. Éles esze és kitűnő megfigyelőképessége segítette őt pályáján. Az ifjú Fellner tehetségére felfigyelt Galánthai Balogh Ferenc, az Esterházy- uradalom jószágkormányzója. Az ő támogatásával kapott jelentős megbízásokat (pl. 1754- 58 között a cseklészi kastély átépítését). Nagy munkabírással rendelkezett. Ez tette lehetővé, hogy Fellner párhuzamosan több építkezést irányítson. Az 1760-as évek elején került kapcsolatba Heves megyével. Ez összefüggött azzal, hogy gróf Eszterházy Károly 1761-ben egri püspök lett. Ez az európai műveltségű és kitűnő művészi érzékkel rendelkező főúr értékelni tudta Fellner Jakab tehetségét. Tanulmányozva a mester eddigi építkezéseit, 1763. június 20-án a püspök azt írta Balogh Ferencnek, hogy Magyarországon Fellnerhez hasonló építész-tehetség nincs, és még a bécsiekkel is felveheti a versenyt. 1764. március 2-án Esterházy püspök szerződést kötött Fellnerrel. Uradalmi és egyházkerületi építésszé nevezte ki. Rendszeres fizetést és vidéki kiszállások esetén útiköltséget kapott. A 42 éves építész számára ez tág perspektívát nyújtott. 1763-tól kezdve Fellner jelentős szerepet játszott Heves megye építészetében. Bár továbbra is Tatán lakott, számos alkalommal kereste fel a megyét.* Első itteni munkája az egri egykori Borbély-ház építése volt 1763-ban. (Ez ma a Széchenyi utca 14. alatt található.) Már ez a műve is tetszést keltett. Az 1760-as években Fellner tervei alapján épült fel a gyöngyösi kaszárnya. (Ez később állami méntelep lett.) 1763-ban kezdődött meg egyik legjelentősebb egri munkája. A püspöki (későbbi nevén érseki) palota átépítése fontos feladatot jelentett. Fellner - Eszterházy megbízásából - ezt az építményt kápolnával és oromkiemeléses szárnyakkal egészítette ki. A püspöki palota építkezése során már meg lehetett figyelni, hogy Fellner Jakab művei nem az osztrák és a német barokk vidékies kiadását jelentették. Az ő művészetében a franciás ízlés hatása mutatkozott meg.) Ebben komoly szerepet játszottak Eszterházy püspök tanácsai. O ismertette meg Fellnerrel J. Blondel párizsi építész rajzait, s ezek hatottak a mesterre. (Az egri püspöki palotán a lekerekített sarkok, a márványozás hűvös előkelősége és a könnyed franciás díszítés vitathatatlanná teszi a párizsi hatást. A püspöki palota átépítése 1766-ban fejeződött be. Szép munkának bizonyult. Genthon István Egerről 1955-ben megjelent könyvében joggal állapította meg: a palota „udvari átjárókapuja, kupolás kapualja, rokokódíszítésű lépcsőháza a 18. századi építészet gyöngyszemei.” * Különben másutt is voltak fontos megbízásai (pl. a veszprémi püspöki palota vagy a pápai plébániatemplom). 78 X. évfolyam 12. szám — 2000. december
