Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 12. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Bodó László: Lázár Vilmos - felsőbb jóváhagyás reményében - honvéd ezredes II.
Cföúaú attdk, akit a ke^fokkcrn sx&retett Mindenem e földön, kedves szentem, Máriám! A lelkiatya, akinek kezeiben letettem vallomásomat - és kinek kitártam tiszta öntudattal bíró keblemet, át fogja adni neked kis gyűrűmet, szivartárcámat és evőeszközömet... Én keresztülvittem az élet-halál tusáját — én meg fogok halni, mint férfiúhoz illik. Szívem, a szegény, mely érted fog dobogni utolsó ütésig, és tiszta szerelmem nálad maradnak. - Én nem akarom átkozni a végzést, sem senkit - én boldogító öt évet és majd két hónapot éltem, és ezen idő vigaszul szolgál, hogy már el kell hagyni e földi pályát.- Adj gyermekeink mindegyikének, ha kilép a világba, egy emléket tőlem - élő jeléül annak, hogy az, aki becsületesen és tisztán élte egész életét — nyugodtan bír meghalni, ha ártatlanul is, mint én. Te pedig, éltem védangyala, kinek kezeiben lételem tisztább és jobb lett - Teneked, kedves Marim, még egyszer az utolsó istenhozzádot mondom, és szolgáljon ezen vallomásom neked vigaszul, hogy annak oka, miszerint nyugodtan halhatok meg, Te vagy, és felteszem felőled, hogy nem lehet, hogy méltó fájdalmaidat nem lecsillapítani, mert azt, tudom, hogy nem lehet, tudom magamról is, de korlátolni fogod, és azzal bebizonyítani, mily kedves emlékem Teneked... Csókold kedves gyermekeinket, és öleld forrón szívedhez nevemben, miként én Téged, Te kedves Marim, képzeletemben ölellek és szorítlak ezen az utolsó percentig érted dobogó szerelmes szívemhez. — Isten veled! Tied örökké, még a síron túl is a te hű Vilmosod A papnak adtam egy aranyat misére! Isten veled! ”2/ Október 6-án reggel fél hatkor elindultak négyen a vár északi kapuja felé. A siralomházzá lett cellájában Leiningen-Westerburg Károly hat óra táján ezt írta Rohonczy Lipót huszár ezredesnek, sógorának címzett levelében: „éppen most szenvedtek ki négyen közülünk, még visszhangoznak a lövések szívemben.”22 ^crMctch 1 Lázár Vilmos születésének évét az aradi katonai biróság előtt tett (1849. augusztus 28-án ), vallomásából tudjuk. - Katona Tamás (Szerk.) 1983. 2. 196. 2 A tatárok elől menekülő örmények előbb Lengyelországban, majd Moldvában állapodtak meg. I. Apafi Mihály (1661-1690) engedte őket Erdélybe, s engedte meg, hogy Görgény, Petele, Bátos, Felfalu, Gyergyószentmiklós és Csíkszépvíz helységekben állandósuljanak. A betelepülteket az 1840. évi Az aradi vár hatos számú kapujának előtere, ahol Lázár Vilmost, Kiss Ernőt, Dessewffy Arisztidet és Schweidel Józsefet lőporral és golyóval kivégezték. (A két lovastiszttől jobbra levő sáncfal előtt, holttestüket, egy napi közszemlére való kitétel után másnap árkolták el, a hat méter hosszú sáncárokban. A képet Varga Ottó: Aradi vértanúk albuma c. munkájában közölte 1893-ban. Új Hevesi Napló 35
