Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 12. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Bodó László: Lázár Vilmos - felsőbb jóváhagyás reményében - honvéd ezredes II.
Cl&odd- JQdadéJQdxdw Qh//mo&- felsőbb jóváhagyás reményében — honvéd ezredes II. Sdonfidén Aadme^ye, mafd ejjy dandár, Áadoáxtd/y, Átülteitfvarancintxlca 1849. április 2-án a II. hadtest parancsnokához: Aulich Lajos tábornokhoz hivatalos irat érkezett, amelyben a magyar belügyminisztérium közölte, hogy Lázár Vilmos őrnagyot Zemplén hadmegye16 parancsnokává nevezte ki, s Matolay Etele századost segédtisztként melléje rendelte. Lázár Vilmos április 6-án érkezett Munkácsra. Összehívatta a tiszteket, bemutatkozott, bemutatta kinevezési okmányát, közölte a harcászati célokat és parancsnoki követelményeit, különösen arra az esetre, ha észak felől császári, illetőleg cári csapatok törnének be a hadmegyébe! Felhívta tisztjeinek figyelmét a nem magyar lakossággal való jó kapcsolatok kialakítására. Április 30-án Riczkó Lőrinc százados két századdal betört Galíciába, és egy lengyel falu, Wolosate lakosainak teljes marhaállományát elhajtotta. Lázár Vilmos őrnagy a századost haditörvényszék elé állíttatta, amely rangjától és beosztásától megfosztotta. Ezzel a súlyos vétség nem fejeződött be, mert Lázár Vilmos az előkerített szarvasmarhákat a lengyel falu lakosságának visszaadta, illetőleg kárpótoltatta a károsultakat! Tisztjei számára vezetési gyakorlatokat, katonái számára pedig harcászati „bejárásokat” rendelt el. 1849 áprilisában a Vogel-hadtest Eperjes irányába vonult fel, s várható volt a cári intervenciós csapatok bevonulása ebbe a térségbe is. Ezért a hadügyi kormányzat a későbbi IX. hadrendi számot viselő hadtest felállítását rendelte el. Ebbe a hadtestbe sorolták be Lázár Vilmos vezényelte alakulatokat is, őt pedig kinevezték dandárparancsnoknak - április 27-i kelettel. A Lázár-dandár június 19-én ütközött meg egy cári csapattesttel Zabava mellett (Bártfától alig nyíllövésnyire). Az ütközetet Lázár Vilmos - egy Kossuth Lajosnak szánt jelentésben - igy örökítette meg: „Előőrseim megtámadtattak, de az ellenséges nagyszámú lovasság a zabavai puszták fáinál eléretett és derekasan megveretett; az ellenség dsidásainak holttestei födik a zabavai korcsmáknáli országutat, számuk mintegy 20. Több ló és fegyver esett birtokunkba. Különösen megemlítem Forrai hadnagyot, s Balogh főhadnagyot. Utóbbinak a lova is elesett. Mindkettő megsebesült. Forrai, aki elaléltan jött vissza, mosolyogva kiabált: megvertük, ott fekszenek, éljen a magyar! A vadászok, akik segítségükre siettek, szintén jól viselték magukat. A csatahely Zabava és környéke. Visszahúzást parancsoltam előbbeni állásunkba. Az ellenség szaporodik... Lázár major.”17 1849. június 22-én érte Lemesen (Eperjes mögött Lázár Vilmost hadosztályparancsnoki kinevezése. A császári és a cári csapatok fokozódó nyomása visszavonulásra késztette a IX. hadtestet, benne a Lázár-hadosztályt is. Vysocki tábornok ezért július 1-én Gyöngyösre, 2-án Hatvan magasságába vonta vissza hadtestét. Július 3-án a Lázár-hadosztály Cegléd felé letért a pesti útról. A hadosztályparancsnok számára egyre világosabbá vált, hogy a honvédsereg a két fővárost tartani nem lesz képes, ezért családját kihozatta Pestről. Ettől kezdődően felesége és három édesként szeretett mostoha gyermeke 32 X. évfolyam 12. szám — 2000. december
