Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 11. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Bodó László: Lázár Vilmos - felsőbb jóváhagyás reményében - honvéd ezredes
birodalom - főleg - katonai helyzetéről, gazdasági viszonyairól, stb..de az ilyen alkalmak jó lehetőségei voltak a helybeli családok „eladó leányai” és a fiatal tisztek megismerkedésének, amelyek következményei házasságkötések is lehettek. Igen nagy a valószínűsége annak, hogy Lázár Vilmos és Halasyné báró Reviczky Mária ismeretsége ilyen összevonás eredménye lehetett. (Ne feledjük, hogy Mária asszony korának egyik legszebbje volt, s Lázár Vilmos is a szemrevalóbb férfiak közé sorolhatta magát.) Reviczky Mária 1844-ben 32 éves volt, három évvel idősebb Lázár Vilmosnál és három (Halasy Józseftől való) kiskorú gyermek édesanyja. A rámaradt birtok és a három gyermek jövője arra késztette Reviczky Máriát, hogy - meg sem várva a gyászév leteltét - hozzámenjen az imádott férfihez. így lett a kilépett hadnagyból Zemplén vármegyei földbirtokos, pontosabban gazdálkodó. (A házasság legendás szerelem gyümölcse és egyben forrása is volt. Mária asszony a későbbi honvédtiszt férjét mindenüvé elkísérte gyermekeivel együtt, akiket Lázár Vilmos sajátjaként szeretett!) Az 1832-1836. évi országgyűlés történelmi jelentőségű törvényt alkotott a pesti híd megépítéséről és a hídpénz-kötelezettségről, kiterjesztve azt a nemességre is. Ugyanez az országgyűlés 1836 februárjában megvitatta és törvénybe iktatta a kisajátítási jogot, amit alkalmaztak a vasút építésére is. Ez volt a híres XXV. törvénycikk! Az uralkodó, V. Ferdinánd császár és magyar király (1836-1848) 1838. június 18- án megerősítette az Ausztriára kedvező vasútengedélyezési szabályzatot, amit megküldetett a bécsi kancelláriának, amely pedig továbbította a budai helytartótanácsnak, a XXV. törvénycikkel együtt. A helytartótanács csak 1844. január 24-én hagyta jóvá a Magyar Központi Vasút alapszabályzatát, illetőleg március 4-én adott oklevelet (privilégiumot) a magyar nemessé lett szitnyai Ullmann Móric által vezetett tőkéscsoportnak, s március 13- án szerződést kötött a csoport igazgatóságával a Pesttől Pozsonyig, az országhatárig, a Pesttől Debrecenig építendő fővonalakra, az ezekből Komáromig, Aradig, Nagyváradig és Rakamazig kiágazó oldalpályák megépítésére.8 1845 végére kiderült, hogy az első magyar tőkés vállalkozás „pénzügyi rendetlenségeket 9 halmozott fel. Magyarán: panamára derült fény! A helytartótanács a rendetlenségek kivizsgálását rendelte el, amelynek vezetésére gróf Zichy Ferencet kérte fel, akit a vállalkozás igazgatótanácsának vezetésére is felkért. A vizsgálat személyi konzekvenciákkal is járt. Ugyan az igazgatótanács tagjainak zömét újraválasztották, de új főpénztárost neveztek ki. Az események menete azt igazolja, hogy Lázár Vilmos nagy gazdasági, ebben pénzügyi és piaci felkészültséggel vezette az egykori Halasy-birtok gazdálkodását, mert tevékenységének jó híre messze vidékeken ismertté vált. Személyére gróf Andrássy Gyula hívta fel Zichy Ferenc gróf figyelmét, s eredményes tárgyalás után Lázár Vilmost - az igazgatótanács hozzájárulásával — kinevezte a Középponti Magyar Vasút főpénztárosává, amely tisztet 1847 elején el is foglalt! Sajnos, Lázár Vilmos főpénztámoki tevékenységének bizonyító okmányai az itthoni szakarchívumban nem találhatók. Azt viszont tudjuk, hogy főtisztviselői hivatala alatt pénzügyi rendetlenségek nem fordultak elő a Központi Magyar Vasútnál.10 Hivatalából következően Lázár Vilmos Pesten és Pozsonyban is tartott fenn lakást. Matolay Etele egy igen érdekes eseményt is megörökített Pozsonyban, amely oly igen 40 X. évfolyam 11. szám — 2000. november
