Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 10. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: A másik Lenkey
A család címerénél meg kell említeni, hogy az egyes ágak más-más címert használtak, de az oroszlán szinte mindegyikben előfordul. A Lenkey család ún. „ tábornoki ága” a Nagy Iván által leírt címert használta, erre enged következtetni a Siebmacher-féle címerlexikon, amely ezt a címert jelölte meg Lenkey Károly (Károly és János édesapja), valamint testvérei címereként.7 Az úgynevezett „tábornoki ág” megalapítója Lenkey Károly nagyapja, Mihály volt. Lenkey Mihály katona lett, aki fiatal korában testőrként szolgált Bécsben.8 Ő 1772. január 12-én kötött házasságot Lénárddarócon a helybeli köznemesi családból származó Bárdos Apollóniával. Lenkey Mihály és Bárdos Apollónia házasságából nyolc gyermek született.9 Lenkey Mihály Apátfalvára kerülésének indítéka, hogy az Egri Papnevelő szeminárium uradalmánál vállalt munkát. 1791-ben az uradalom iratai közt provizorként sezrepel.10 1792-94 közt ugyanott számtartó11, majd 1816-ban, mint gazdatisztet említik.12 Minden valószínűség szerint Lenkey Mihály volt az, aki a család tagjai közül Egerben telepedett le, mert 1810-ben, a város összeírásában említik nemes Lenkey Mihályné asszonyt. Feljegyezték, hogy másodosztályú házban lakik, van sertése, 54 krajcár hadiadót, 1 frt 48 krajcár házadót és 59 krajcár taxát fizetett.13 Lenkey Mihály elsőszülött fia, Lenkey Károly, 21 évesen elvégezve Egerben a jogi tanulmányait, s ez után a nemesi testőrségbe való felvételéhez ajánlólevelet kért Heves vármegyétől14, ahol 1795. január 21-től 1798. február 2-ig szolgált, amikor leköszönt.15 Lenkey Károly, miután a testőrségtől megvált, Bécsben telepedett le, ahol József- Ákos nevű öccsével megnyitották azt a neves Lenkey-féle borkereskedést, amelyet Franz Gräffer, a régi Bécs másfélszáz éy előtti krónikása — Tardy Lajos fordításában — lelkes szavaival így méltatott: „... Mindenki Lenkey-féle borokat akart fogyasztani, mindenki ezekkel kedveskedett családjának, barátainak. A helyiségek a nap minden órájában, főleg a délutáni és esti órákban teljesen megteltek, vasárnapokon, ünnepnapokon akkora volt a zsúfoltság, hogy a bécsiek sokszor száz szám kényszerültek visszafordulni, mert nem jutottak helyhez- ■ ■ A Lenkey-cég csakis és kizárólag magyar borok eladására rendezkedett be. A Lenkey-féle vállalt a birodalom egyik legjelentősebb cégének számít. Ez idő szerint tulajdonosa Lenkey Ákos úr, kiváló neveltetésben részesült, magas képzettségű férfiú, rendkívüli adottságú és fölöttébb szeretetreméltó egyéniség... ”16 Lenkey Károlyról nem tudjuk, hogy milyen ok miatt vált meg a testőrségtől, csak sejthetjük. A Magyar Nemesi Testőrség tagjai kizárólag nőtlen nemes iijúkból kerültek ki, s nem nősülhettek meg. Valószínű, emiatt lépett ki a testőrségből. A családi hagyományok szerint egyik, Egerben töltött szabadsága idején ismerkedett meg későbbi feleségével, Keszlerffy Teréziával és, hogy őt elvehesse, ezért mondott le testőri rangjáról.17 Itt megszakítjuk a Lenkey család történetének további ismertetését és áttérünk Lenkey Károly anyai származására. A Keszlerffy család története nem tekint olyan nagy múltra vissza, mint a Lenkeyeké. Nemességük is új keletű, a XVII. század végéről való. A család megalapítója Keszler (Nepomuk) János Heves vármegye orvosa, aki 1797. december 15-én nyerte el a magyar nemességet I. Ferenc királytól.18 A német eredetű KESZLER vezetéknevet is ekkor cserélte fel a jobban hangzó KESZLERFFY-re. A nemességet szerző Keszlerffy János 1780-ban Gyöngyösről költözött Egerbe. Gimnáziumait Rozsnyón és Győrben végezte, sebészorvosi diplomáját a bécsi egyetemen szerezte. Heves megyei főorvossá nevezték ki utóbb. Az 1797-es nemesi felkelés során katonaorvosként főhadnagyi beosztásban szolgált. Módos ember volt, akinek részvényérdekeltsége volt az 1778-ban Párádon, az országban elsőként felállított timsófőző manufaktúránál19, sőt 1797-1805 között vezette ennek a cégnek az ügyeit. Miután a parádi timsótársulatnak az érdekeltségi 54 X. évfolyam 10.szám — 2000. október
