Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 10. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Hámori József: „Harc az ünnepért” - A magyar költészet változásai
Élvezetes stílusban hangsúlyozta a homo sapiens fejlődése során - képletesen szólva amióta az ember leszállt a fáról és két lábra állt, a felszabadult két keze sok mindenre vált alkalmassá. Ezekkel a felszabadult kezekkel tudott gesztikulálni, érzéseit, akaratát is ki tudta fejezni. Tudjuk, a marxizmus azt tanította, hogy az embert a munka tette emberré. Mások pedig azt állítják: a munka teszi az embert embertelenné. Tény, hogy kialakult a homo habilis. Vannak, akik az ember jobbkezességét hangsúlyozzák, pedig a bal éppolyan ügyes lehet, mint a jobb. Koestler elméletet állított fel az ember furcsa fejlődéséről, amely ugyan nem igaz, de roppant szellemes. Olyan dolog ez, mint amikor valaki döbbenten fedezi fel valamiről, hogy ugyan nem igaz, de szép. Aztán az idő múltával kiderül, hogy az a szépség nem volt véletlen, mert valójában igazat képviselt... Az írásbeliség, az írás és az olvasás megjelenése nagy változást hozott. Tudjuk, a beszéd velünk született biológiai képesség, de ki kell fejleszteni. A balkezes emberekre általában érvényes, hogy logikus, racionális gondolkodás jellemzi őket, míg a jobbkezeseket a szintetikus, irracionális gondolkodás jellemzi. A kreativitás jobbféltekés tulajdonság, a beszéd pedig balféltekés. Ismeretes, hogy a 4-5 éves gyerek nem tudja a nyelvtant, de alkalmazza... Hosszú a fejlődés a sumér piktogramoktól, a képekkel rögzített logogramokon át, a diplomácia nyelvévé vált akkád nyelven, a homofon írásjeleken át a föníciaiakig, akik már a konszonáns jeleket is alkalmazták. Az írás konkrét fogalmakat rögzít, a képiség Babilonnál elveszett. Az agykutató akadémikus hangsúlyozta: ami némileg még képes visszahozni számunkra a képiséget, a képi gondolkodást: az a költészet. Rámutatva az emberi fejlődés főbb állomásaira, leszögezte: keleti és a nyugati emberek gondolkodásának különbözőségét kutatók elméleteinek zömét sience-fiction-nek nevezhetjük. Hámori József Ocwc atc ilwne/iéwt A magyar költészet változásai (Részlet) „A művészet sose »egyenes közlés«, mint egy matematikai tétel, egy filozófiai igazság, egy konkrét tett vagy ez üzleti levél.” - írta Pilinszky egy miniatűr esszéjében. Egy fokkal közelebb áll a tudományossághoz, még ha rendkívül spekulatív is az az elképzelés, amely a Keleti (Ázsiai) és Nyugati (Európai) emberek gondolkodásában kétségkívül megtalálható különbségeket a két félteke gondolkodási módjának különböző mértékű használatából vezeti le. Az elmélet Ornstein nevéhez fűződik, aki azt a The Psychology of Consciousness (A tudat lélektana) cimü könyvében fejtette ki. Szerinte a nyugati kultúra túlságosan bal félteke-centrikus, amennyiben túl nagy súlyt helyez a nyelvre és a logikus, azaz „észszerű” gondolkodásra. Ez viszont azt eredményezi, hogy a nyugati ember intellektuális képzése során túlhangsúlyozott az elemzés szükségessége, aminek egyenes következménye, hogy az „egész”, illetve a tényleges probléma-megoldás helyett sokszor Új Hevesi Napló 35
