Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 10. szám - VERS, PRÓZA - Apor Elemér: Egy eltűnt bástya nyomában
S^ipor Glemér e/fáín£ /rádCya nyoméAcm A Mária utcai kis gyaloghídon kell megállni, valahol a közepe táján, aztán visszafordulni, és föltekinteni arra a különös építészeti együttesre, arra a magyar paraszti fogalmazású dalmát tengerparti tájra, utca-utca fölé emelt házsorokra, házakra, amelyeknek építési, kialakulási törvényeit, települési lélektanát még senki sem mérte fel, s amiket összevéve úgy neveznek: Cifrapart. Cifrának elég cifra, az bizonyos, és éppen ezért nevezték el cifrának, mert olyan, amilyen. Ennek a településnek az északi része a legérdekesebb, a Tetemvár. A Darvas utca itt zegzugokban fordul, majd a 44. számnál megtorpan. Onnan lefelé hanyatt-homlok meredek visz le az alatta lévő Pázsit utcába, s ha valaki nem tudna féket tenni a bokájára, vagy megbotlanék, a Cifrakapu valamelyik házának udvarán találná magát. A Tetemvár maga - rejtélyes név. Egy-egy ilyen nevet nemzedékek adnak át egymásnak, s megesik, hogy az ötödik nemzedék már nem is emlékezik a névadó mozzanatra, eseményre, helyre. A Királyszékrö 1 még máig is átkúszott az időn a legenda, hogy a püspökséget alapító István király innen nézte a várbeli székesegyház építését. Hol lehetett ez a hely pontosan, ki tudja? A hagyomány az egervári vasútállomástól nyugatra eső területre gondol. Onnan be lehetett látni az építkezésre, kivált ha már a torony magasabb szintjén dolgoztak a kőművesek. Ezt a hagyományt már Tinódi Lantos Sebestyén is őrzi, imigyen: Csuda szép helyen Eger vára vagyon Az völgyre fekszik egy hegyoromzaton Északra ellenbe Királyszéki vagyon Napkeletre egy nagy magos hegy vagyon; Arról benézhetnek várban szabadon... A Tetemvárról makula hír sincs. Hacsak az nem, hogy a régi gótikus palota pincéit a törökök börtönnek használták, s a börtönök valahol mélységes föld alatti üregbe nyíltak, oda taszították a szegény sorsú rabokat, akikért senki sem tudott váltságdíjat fizetni. A történelem homályából előbukkan egy másik kérdés is: hová temették halottaikat az 1552-es ostrom török hadai? Mennyi török pusztult el a vár falai alatt, nem tudjuk. Egy Delalzade nevű krónikás ennyit mond: „A vár alatt elesett vértanúknak nincsen száma.” Tinódi így ír: Szertelen nagy kárt törökök vadának Királyszékin, mert ott nagy ágyúk hullának... 6 X. évfolyam 10.szám — 2000. október
