Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 9. szám - KÖZÉLET - Renn Oszkár: Az első nap meglepetései
A házaspár, nagy levegőt véve egymásra nézett. Ez nem az ő szállodájuk, ez egy semmi-csillagos szállás lehet. Nem akarták elkeseríteni a megszenvedett öntudatos indust, és a férj inkább kifizette a fuvart. A riksás három rúpiát kért, amit a férfi méltánytalanul kevésnek vélt és adott tízet. Ekkor különös dolog történt. A kimerült hindu hirtelen letérdelt a férfi elé a porba, átfogta lábát és megcsókolta egyik cipőjét. Az megrettenve és szégyenkezve ragadta meg az előtte térdelőt és felrántotta a földről. A hálálkodó riksást önmagára is dühösen zavarta el, mert még a fizetett tíz rúpiát is éhbérnek tartotta ezért a munkáért (talán két liter tej ára). A kalandozók úgy tettek, mintha ezt a szállodát keresték volna. Bementek a hallba, ahol az embersürűség nagyobb volt, mint kinn. Vissza is fordultak, de ekkor már százak rohantak az árkádok alá. Az ég csatornái beindultak. Igazi trópusi felhőszakadás zúdult a városra úgy, hogy perceken belül folyammá változtak az utcák, és vörös-sárga iszapos víz hömpölygött a város folyója felé. Minden ember fedél alá igyekezett, mert néhány perc elég volt a bőrigázáshoz. A zuhé 5-10 percig tartott, ezután csendesedett meleg esővé. Az utcákról levonult a víz, és a sietők már integettek a motoros bódéknak, a helyi „iránytaxiknak”. A bódékba 4-5 utas préselődött, és a vezető kívánság szerint állt meg. A magyaroknak is sikerült egy ilyen motoros „bódétaxif ’ megállítani. A turbános szikh vezető még tudta is, hogy a keresett hotel hol van. Az elázott városnézőket két indiai nagy kacagások közepette csömöszölte be a már teljesen telített bódéba. A motoros itt-ott megállt, elpotyogtatta utasait, és a magyarok a végére maradtak. Tíz perc után érkeztek a Hotel Imperiál kapuja elé, ahol a fehérszakállas öreg cégvezető változatlanul guggolt priccsén, de most egy nagy fekete esernyőt tartott turbánja és cégtelefonja fölé. Szaladtak egyet a bejáratig a pálmák szegélyezte kerti úton. Közeledve az épülethez két piros egyenruhás boy szaladt eléjük hatalmas esernyőkkel, hogy aztán már esőtől védve, de csuromvizesen változzanak ismét milédivé és szőrré. Szobájukban gondolták végig még egyszer első indiai félnapjukat. Ezek után mit tartogathat számukra még ez a meghökkentő, szokatlan és milliárd-emberes világ? Új Hevesi Napló 71
