Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 9. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Farkas Krisztina: Élet a szenvedés Jegyében
tartalmazza. Sinka egymástól elszakított boldogtalan szerelmesek, megesett, s a „halál csendjébe”10 menekülő leányok, némán szenvedő, majd a semmibe hulló zsellérek, cselédek, az igazságtétel szándékával érkező s végzetszerűen elbukó bojtárok, szegénylegények, a rontást, gonosz varázslatot előidéző bábák, boszorkányok tragikus balladai témáit kelti életre a Nagyszalonta környéki települések színterein. Az ugyancsak 1943-as kiadású Balladáskönyv reprezentatív kiállítású, gyűjteményes kötet a költő huszonnégy versével és Muhoray Mihály festőművész baljós, sejtelmes hangulatú illusztrációival. A szárszói találkozón e fehér kastélyok, nemesi kúriák idegen lakóira szórta évszázados átkait Sinka. Olyan híres a királyi ügyészség által tiltott forradalmi verset hangzottak el itt, mint a Magyar hatodosok, a Vádló hangja és A pór megszólal a magyar úriszék előtt. A második világháború gyászos esztendeiben a Don és a Dnyeszter mentén értelmetlenül elpusztult hős katonáinkat siratja el. A Fekete Bojtár vallomásaiban az emlékek útjait járva az önigazolás szándékával vezeti végig, olvasóit szenvedéstörténetének stációin. Kadocsa merre vagy? című önéletrajzi fogantatású - az 1945 előtti korszakot lezáró — kisregénye a remények és kétségek között hánykódó cselédek kemény, zord életét mutatja meg Nehéz Balogh András sorsán keresztül, de a költő a túlélés, a szabadulás lehetőségét is felvillantja. A háború utolsó hónapjait s a főváros ostromát Budán, a Toldy Ferenc utca egyik bérházának pincéjében vészeli át. 1945 után a polgári radikális és baloldali sajtóban igazságtalan vádakkal illetik - nyilasnak, zöldingesnek nevezik - a Fekete Bojtárt. A „fényes szelek”" időszakéban a megszülető szabadságot és a henyélő, élősködő úri had eltűnését ünnepli verseiben. 1949 júniusában a politikai élet törvénytelenségeinek idején, Sinka István is „elhallgat”12, magányának szigetére húzódik vissza. Az 1950-es évek első felében írt lírai versei hitvány, hazug eszmék szorításában sínylődő országának és szabadságától ismét megfosztott népének gyötrelmeit idézik. Az idők mélyéről felködlő emlékek szépsége vezeti tollát két hatalmas terjedelmű verspikai művének — a Mesterek uccujának és a Szigetek könyvének - írásakor, melyek első változatain már akkor dolgozik. Költeményeit kiadási lehetőség hiányában maga másolta kéziratos füzetekben terjeszti. Ezekben a nehéz, küzdelmes esztendőkben a régi barátok, Püski Sándor és Veres Péter segítik. 1956 őszén a forradalom lángjaiban újjászülető nemzet hős fiait köszönti. Üdv néked ifjúság című versével. November 2-án beválasztják a Magyar írók Szövetségének Forradalmi Bizottságába. A magyar szabadságot eltipró, a kiszolgáltatott országot gyászba borító szovjet tankok árnyékában írja meg a mártírokért, áldozatokért kesergő költeményeit. A későn megtalált boldogság fénye ragyogja be az öregedő költő végső napjait. Énát, a „tündérré szépülő kedvest”13, 1957-ben fogadja hű társává, miután elválik második feleségétől, Péczely Katalintól. Az 1960-as évek elejétől a Magvető Kiadó gondozásában újra megjelenhetnek Sinka-kötetek. Az Eltűnik a hóri domb zártabb szerkesztésű, árnyaltabb jellemképet mutató novelláit, elbeszéléseit tartalmazza. Az 1964-es kiadású Végy karodra idő a költő háború utáni lírájából válogat. A Dózsa-hagyományt idéző történelmi ihletésű versek mellett helyet kapnak az öregkori szerelem derűs nyugalmát, békéjét feltündököltető Éna-dalok, a halál elleni küzdelmet és az ószövetségi zsidóság történetét megörökítő bibliai költemények is. A Mesterek uccája a költő vallomása a sorsuk szigorú börtönébe zárt falusi iparosok világáról. 54 X. évfolyam 9. szám - 2000. szeptember
