Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 9. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Cs. Varga István: Búcsú Bata Imrétől, Irodalom és küldetés
feloBT ÍdH TUDOMÁMT Gs. Varga István CMru'ád (yfya/a Q^m/réfo/ Bata Imre irodalomtörténész, szerkesztő, könyvtáros Egerlövőn született 1930. augusztus 26-án. Debrecenben végezte az egyetemet 1955-ben. 1955-től 1965-ig a debreceni egyetem könyvtárának munkatársa, 1965-66 - a szegedi Juhász Gyula Tanárképző adjunktusa, 1967-69 között a budapesti Gorkij Könyvtár tudományos főmunkatársa volt. 1969-75: az OSzK kézirattárában a legújabb kori kéziratokkal foglalkozott. 1975-1982 - az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársaként dolgozott. 1982-1991 között az Élet és Irodalom főszerkesztője volt, aztán haláláig nyugdíjas rovatvezetőként dolgozott az ÉS-nél. 1978-91 - a JATE docenseként tanított. József Attila-díjjal (1975) és Darvas József-díjjal (1989) tüntették ki munkásságát. Művei: Debreceni bibliográfia (1961, Lengyel Imrével és Varga Zoltánnéval együtt) — ívelő pályák (1964. Tanulmányok, kritikák) — Képek és vonulatok (tanulmányok, 1973.) - Veres Péter alkotásai és vallomásai tükrében (1977), - Weöres Sándor közelében (1979) - Szabó Pál faluképe (1984); Változó Horizonok. Tevan Kiadó, 1996. Legutolsó könyvében szereplő tanulmányai: Az elveszett remény. A Kapcsos könyv „Új folyama”; Világkép a századfordulón. Cholnoky Viktor publicisztikája; Csáth Géza műhelyében; Babits Mihály évszázada; „Kapcsos könyv”-líra a huszadik század végén. Weöres Sándor: Ének a határtalanról, Posta messziről. Bata Imre Veres Pátert a magyar népi írói mozgalom kiválóságának tartotta: a népi írói mozgalom a magyar literatúra európai pillanata, fényes pillanata. Nagy tehetségek rajban repültek föl és alkottak maradandót számos műfajban: lírában, novellában, regényben, drámában, esszében, szociográfiában. A népi író kategóriája nemcsak Németh László, Illyés Gyula, de Veres Péter esetében is szűknek bizonyul. Ki is volt Veres Péter? Egy szerelemgyerek, egy basaparaszt gyereke, akit az anyja maga nevelt fel. Rögtön tegyük hozzá: a szerelemgyerekek jól szoktak sikerülni házasságon kívül és belül is. Veres Péter kanászbojtár volt. Társadalmi, politikai, kulturális kíváncsiság élt benne. Balmazújvárosban mozgalmas volt az élet. Az olvasókörben Tolsztoj és mások könyvei is megtalálhatók voltak... Veres Péter pályaalakulásáról szólva Bata Imre hangsúlyozta, hogy két kultúra táplálta gondolkodását, életművét. Az alföldi paraszti, ridegparaszti, kultúra és magas kultúra, a könyvek, a műveltség révén. Újságokból, könyvekből intellektuális élmények érik. „Sokat olvastam, de még többet gondolkodtam” - írta magáról. Kötelességem, hogy szóljak egy emlékezetes egerlövői látogatásáról, találkozásáról, mert úgy gondoltam, nemzedéktársai közül is kevés embernek, irodalomtörténésznek adatott meg ehhez hasonló élmény. Debrecenbe, Kovács Kálmán temetésére hivatali kocsival, sofőrrel érkezett Bata Imre. Meglátva engem, felajánlotta, hogy hazavisz Egerbe, de útközben még beköszön Egerlövőre, a szüleihez. így történt, hogy családi körben láthattam Bata Imrét. Édesanyja készített számunkra uzsonnát. Szinte észrevétlenül teríték került az asztalra, arra pedig kenyér, kolbász és szalonna... Imre jóízűen evett, és engem is biztatott, hogy kövessem a példáját. Beleláthattam abba a közegbe, amelyből Bata Imre indult, ahol Új Hevesi Napló 33
