Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 9. szám - VERS, PRÓZA - Gyüre Lajos: Hazai tájakon
■ ^y//sY>. I. Csallóköz Csenevész bokrok áhítják a napot a falakról már rég lekopott az iszap lomhán csillantják a nagy vizet elaggott lengő nádasok és várják a másikat ó hát nincsen rossz mi ne lenne jó valakinek kis semmi vidéki múltunk ki érti meg ötven Medárd lucskos szennye ránk tapadt zavaros iszapja kinek hoz bő termő nyarat II. Palócföld Poros girbegörbe utak dombok mögött alvó falvak elszórt tanyák puszták lompos kutyák és apró házbörtönök ólmos botok s mint sárga agyaghegyek lustán cammogó gulyák s öreg paraszt egy darab múlttal fitymáló fiatalok kik innen szabadultak öntelt mosoly: szülőföld közösség — mint giccses filmen legyintenek: „Mi már elszoktunk innen, de mi is volna, mi ide kötne még?” III. Bodrogköz. Bolyonghatsz fél napot gyár sehol nem füstöl olykor úgy érzed: ez a senkiföldje dűlőút - sátrat itt hol ez hol az üt föl rakodóállomás hasas vonatok döcögnek s körötte ott forog országnyi áru közt e táj ezer arca gondjuk két vagon közt még a ló s legelőn az ökör kötöznek szőlőt nyitnak s arcukon vaspor tündököl örömük: múló kis nóták a pince körül úgy éjféltájon zümmögve befelé hogy se a múlt se a jövő ne fájjon Ajánlás Cimbora, hogy is van az a régi-régi zsoltár?- Itt okos nem lehetsz, szép meg sose voltál! - Igyál hát, hörpintsd ki borod, s aludj egy nagyot, s a pincék előtt, ha erre jársz, emeld meg kalapod. Új Hevesi Napló 15
