Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 8. szám - KÖNYVSZEMLE - Júdás anyja
ej'Jkcldá Vasvári Erika nagynovellája? Kisregénye? - hiszen a mii Camus „ Közöny ’’-ének léptéke alig 110 oldal: Meglepetés. Azt is súlyos hiányokkal tudjuk, ki volt Jűdás, de hogy Júdás anyja ki volt, róla végképp nincs tudomásunk. Csupán a közhely közismert - Júdás a Messiás árulója, aki Iskariótban született, Jézus egyik tanítványa volt, csókkal árulta el a Getsemáni kertben, miután harminc ezüstpénzt fogadott el árulásáért - kétségbeesésében fölakasztotta magát. Ennyit közölnek az evangéliumok. Máté még arról is tudósít, hogy a fegyveresek fustélyokkal érkeztek, főpapoktól és a nép véneitől körülvéve, hogy Júdás intésére megragadják a Megváltót. A szűkszavú szentírási részlet azt még följegyzi, hogy a júdáspénzen a főpapok megvásárolták a fazekas telkét, melyet vérmezőnek neveztek, és a későbbiekben az idegenek számára fönntartott temetőnek használták. Lukács evangélista az ő változatában arról ad hírt, hogy „Bemérte pedig a sátán Júdásba”. János evangéliumának 13. részében pedig azt olvashatjuk, hogy maga Krisztus is megjelölte tanítványának Júdást azonképpen, miszerint „Az, akinek én a bemártott falatot adom”, - ő a Júdás. Egyes adatok szerint az iskarióti név az arám iskarija, azaz hamis szóból ered. Egy biztos, hogy a júdás általában az áruló megnevezése napjainkban is, a júdáscsók is használatos, sőt a lilás virágú balkáni fát is Júdásfának hívja a köznép. Júdás jelleme, sorsa összetett. Ebből adódik, hogy a képzőművészet is eltérő változatokat teremtett a helyszínt és a formálást illetően. Már a zillisi templom XII. századi ismeretlen festője fénykorona nélkül ábrázolja a többi glóriás tanítvány társaságában, miközben az Üdvözítő éppen egy darab kenyeret csúsztat szájába, e jelből fedezik föl az apostolok, hogy kicsoda közülük Júdás, hiszen a kétség gyötörte őket. Taddeo Gaddi festményén szintén magányos Júdás, a szemközti oldalon társai, Justus van Gent 1474-ben festett képén Júdás díszesebb ruhában feszít pökhendien, itt ez az áruló jel az Árulóról, Ghirlandaio is dicsfény nélkül jeleníti, hasonlóan a Szépművészeti Múzeum névtelen középkori Mesteréhez, ahol a ritka szakáll és kiálló foga teszi egyedivé alakját. Leonardo da Vinci rejti, szinte egybeolvad alakja az „Utolsó vacsora" figuráival, Rubens megoldása telitalálat: terpeszben ül Júdás, lábai között a hűség szimbóluma, kutya hever, kiáltó ellentétben a hűtlenséggel. A ráckevei görögkeleti templom falfestményén arcon csókolja a Mestert, miközben a poroszlók hevesen készülnek, hogy megragadják az Elárultat. Tizian heves elmozdulással jeleníti, Tintoretto is képi hangsúlyt formál - elkülöníti az egyszerű halászoktól. Júdás lelki kettősségének valójára Ady figyelt föl versben, novellában. Vádolja önnönmagát Júdás bűnéért, végül e vétekért föl is oldozza tettét: „Dühödt, lázongó szívverésem Golgotái bazaltra vésem. Krisztus, poétám, szent Alak, Eladtalak. ... írott Kövem dobom a mélybe, Megreng a föld sok ezer évre S késői bűnös, bús szemek Megértenek.” Új Hevesi Napló 81
