Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 4. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Szecskó Károly: Kálnoky László családjának genealógiája
már a mezőtárkányi kasznárságban volt írnok. Szintén 150 forint készpénzt kapott évi fizetésként. Ekkor már szolgálati éveinek száma tíz volt. Ez azt jelenti, hogy 1861-ben állt munkába.4 Az ezt követő évben, 1872-ben már az egerszalóki kasznárságban találjuk mint írnokot, évi 200 forintos fizetéssel.5 Jelenleg még nem tudjuk, hogy Egerszalókról mikor és hová helyezték. Az viszont tény, hogy 1882-ben a Borsod megyei Ároktőn született a költő édesapja, id. Kálnoky István. Tehát ekkor már apja itt szolgálta a káptalant.6 A költő dédapja időközben megnősült, hogy melyik évben, azt jelenleg még nem tudjuk. Felesége nevét a helybeli Grőber-temetőben lévő sírkőről tudtam meg. A nőt kelecsényi Fejérpataky Eleonórának hívták, aki 1852-ben született és 1924-ben hunyt el. Levéltári kutatásaim során sikerült adatokat találnom a Fejérpataky családra vonatkozólag is. Fejérpataky Eleonóra édesapja Fejérpataky István volt. Neve 1868-ben tűnik fel, amikor is tikosi tiszttartó volt.7 1870-ben8, 1871-ben9 és 1872-ben is10 'fikoson találjuk. Kálnoky László dédapja tehát Fejérpataky István Eleonóra nevű leányát vette felségül. Hogy mikor és hol, jelenleg nem tudjuk. Már korábban említettem, hogy a költő édesapja 1882. május 13-án Ároktőn született. Testvérei Viktor, Anna, Ilona, Etelka voltak. Szülei Ároktőről jelenleg még ismeretlen évben Egerbe költöztek, ahol édesapja főkáptalani intéző lett. 1909. február 15- én hunyt el, életének 73. évében. Földi maradványait február 16-án helyezték örök nyugalomra a Grőber-féle temetőben. A korabeli sajtóhír szerint: „A megboldogult temetése délben (vagyis február 16-án - Sz.K.) volt. A végtisztességen igen sokan megjelentek.”11 Az idézett hírből arra lehet következtetni, hogy a költő dédapja nagy társadalmi elismerésnek örvendett. Szülei István nevű fiukat a helyi ciszterci főgimnáziumba íratták be, ahol az 1891- 92. tanévben kezdte el tanulmányait az első osztályban.12 Az értesitők tanulmányozása azt mutatja, hogy a gimnázium 8. osztályát nem Egerben végezte el, tehát nem itt érettségizett.13 A gimnáziumban sajátította el a francia és a német nyelvet. Tagja volt az intézet Vitkovics Mihályról elnevezett önképző körének, és annak szavalóversenyén.7. osztályos korában második díjat nyert.14 Az érettségi után a helybeli Érseki Jogakadémiára iratkozott be. Az államvizsgát az akkori követelményeknek megfelelően a kolozsvári egyetemen tette le, ahol jogi doktorrá avatták. Az akadémia elvégzése után, az első világháború előtti években a helybeli Városházán kapott állást. Munkahelyén végigjárta a hivatali ranglétra szokásos lépcsőit. Az első világháborúban tartalékos tisztként vett részt, majd leszerelése után visszatért a Városházára. Itt élte át az 1918-19-es forradalmakat. A Kommün alatt a keresztény-nemzeti értékeket képviselte, s igazi hazafi módján viselkedett, amelyért meghurcolták. A Tanácsköztársaság leverése után felkérésre elkészítette A proletárdiktatúra története Egerben című jelentését, amely a téma egyik legjobb eredeti forrása napjainkig.15 1939. december 30-án Braun Károly nyugdíjba vonulása után a város polgármesterévé választották.16 Munkaprogramját 1940 januárjában terjesztette a képviselőtestület elé. Ez a program ma is korszerűnek tekinthető. Középpontjában olyan kérdések állottak, mint például Eger iskoláztatásának, sportjának, idegenforgalmának fejlesztése, amelyek ma is időszerűek.17 Sajnos, azonban a világháborús események miatt programjából csak keveset tudott megvalósítani. 1944. május 27-ig állt a város élén. Ennek oka az volt, hogy kevéssel azután, hogy a német csapatok március 19-én megszállták Magyarországot, Sass Elemér miniszteri tanácsos, a Belügyminisztérium városi osztályának vezetője felhívatta magához és figyelmeztette, hogy Endre László államtitkár a Nyilaskeresztes Párt egyik vezetője és társai fegyelmi úton akarják őt állásából elmozdítani, mivel liberálisként tartották számon. 50 X. évfolyam 4. szám — 2000 április
