Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 6. szám - ÉPÍTÉSZET - Losonci Miklós: Portré Makovecz Imréről
képes a szemlélődés, fölismerés egyetemessége jóvoltából, a képzelet belső raktárának naprakész tömkelegéből mindenek megoldására, legyen az a lakitelki tőserdőben madárles, jászkíséri Művelődési Ház. E Goethe és a magyar népművészet, költészet forrásain és mindig saját töprengésein nevelkedett Makovecz még Speer normandiai bunkeréit is átülteti a békesség harmonizáló építményeire, Le Corbusier eszményeit is árnyalásokkal, csökkentésekkel, fokozásokkal, mindig egyénítve az eszközöket, fölismeréseket, formai forrásokat. így, ennek jegyében emelkedik spirális izgalommal Kis-Hárs-hegyi kilátója, csegelyek, fél- és negyedkupolák szervességével 1983-ban a kelenföldi Szent Gellert plébániatemplom. A zalaszentlászlói faluházban a belső fabordázat a főszereplő, a pesthidegkúti Richter-házban a kettőzött kupola, zebegényi házában a kő-fa kombináció, a Gubcsi-lakban az oszlopként használt rücskös-görbe természetes oszlop. Makovecz képzelete sokrétű ösvényen halad, számba veszi álmait és a társadalmi sorsot, ennek tanúbizonysága az 1986- ban épült kakasdi faluház. A történelem görcseit „békévé oldja az emlékezés”, így hangzik József Attila verse, ezzel a metódussal szünteti a szívekben sajgó régi harcot a sváb és a székely toronyban - immár nem ellentéteire, hanem a forma párhuzamára összpontosítva -, találékony ízléssel, olyan békéltető jószándékkal, mely az architektúra új értéke egyben. Adódik különbség a föladatok mértékében, így az 1987-es bagodi faluháza: Szonáta, és a pusztaszeri ravatalozó olyan földbevájt verem, mely ünneppé magasztosul nemcsak a honfoglaláskori emlékek, hanem a mykénei kincseskamra fölhasználásának tudatos alkalmazásával. Szelleme kötetlenül szabad a gondolkodás minden elágazására figyelő univerzalitásában, ennek nyomán szerkeszt katolikus, református, evangélikus, adventista imaházakat, baptista építményt Pakson, Siófokon, Csengerben, Tahiban. Grandiózus gazdagréti istenházának terve is. Művészetének sarkpontja vallomása szerint Kós Károly és Bartók öröksége - így építészettel írt költeménye az 1991-es sevillai magyar pavilon ünnepi mesepalotája, azt folytatta az elmaradt EXPO 7996-os hat kaputornyában kifuttatva az üvegfödém és a fagyökér mibenlétét. Újdonság Bartók három színpadi müvének általa készített díszlete, melyet az Operaház számára tervezett és a Lear király shakespeare-i térsége, amelyben szintén fölvonultathatta elementáris erejű fantáziáját. Kifogyhatatlan. Kifogyhatatlan tervekben, hiszen Windsor, Dunaszerdahely, Nagyvárad, Kolozsvár, Temesvár történelmi-társadalmi-természeti rétegeit érintette rajzi terveinek sokaságával, melyet a valóság és az álmodozás ösvényén közelített meg. Szellemi telitalálata a százhalombattai katolikus templom, ahol a hely varázsát az ottani domborzat halmaival értette-érezte meg - e füves zöldhányásokat csatolta a falakhoz úgy, hogy maga az építmény a pogány és keresztény magyarság együttes formarendjét örökítette meg. Lélegzetelállító gondolat, kár, hogy a műszaki kivitel itt hibádzott, rontja a hatást a beázás, melyre a továbbiakban fokozottan ügyelnie kell. Nemcsak a kivitelezőnek, a tervezőnek is. A hajlított formák özöne élteti szigetvári Vigadóját és a szigetszentmártoni Pollok házat, a rákoskeresztúri „Halottak templomát". Bár energiaveszteséget okoz szüntelen harca, küzdelme püspökökkel, polgármesterekkel - ezen nem lehet segíteni, hiszen Makovecz nagyon elöl jár, a gondolkodás időinterferenciája okoz gondokat. Sokan élünk a múltban. O a jövő, a harmadik évezred épitőművésze, akinek építményei filozófiai tantételek, szobrok, festmények, költemények. Nagy csarnokával, félgömb hajlításával most álmodja Eger versenyuszodájának monumentális tömbjét, mely a vár és az európai minőségű egri barokk és klasszicizmus ellenpontja lesz - a város harmadik gyújtópontja - Gerl, Fellner, Hild után Makovecz Európa régi gyűlhelye és új iránya. Építményének jelentősége egyrészt a tér kiemelt Új Hevesi Napló 69
