Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 6. szám - KÖNYVSZEMLE - Pataky Zoltán: Amit Eger váráról tudni illik
elfoglalása után a védősereg követelte a vár feladását, amely 23 napi ostrom után október 12-én meg is történt. Nyári Pált haditörvényszék elé állították, amely azonban felmentette. Eger vára 91 évi török megszállás alá került. A vár felszabadítására 1687-ben került sor, amikor mintegy 10.000 főből álló ostromgyürü vette körül a várost. A török haderő december 7-én adta meg magát. Mintegy 200 török azonban a városban maradt. A várat császári haderő szállta meg, majd I. Lipót 1702-ben a külső várat felrobbantatta. 1703-1704 márciusáig Bercsényi Miklós blokád alá veszi, majd a helyszínre érkező II. Rákóczi Ferenc megkezdi a vár lövetését. 108 napi ostromzár után 1704. december 16-án a kuruc sereg elfoglalja a várat. Várkapitány Perényi Miklós volt. A vár visszafoglalására 1710-ben érkezett császári haderő nagyméretű mozsárágyúkkal, robbanószerekkel töltött lövegekkel bombázta a várat, melynek becsapódásán derékig érő verem keletkezett (haditechnikai fejlődés). A kutak elapadtak! Ebben a helyzetben Réthey Ferenc, a vár parancsnokhelyettese a mielőbbi behódolást követelte, és ezt a városi papság is támogatta. A megadás 1710. december 1-én történt. A vár romjait Eszterházy püspök építkezésre használta. Ezután kaszárnya volt, még a II. világháború idején is, majd a szovjet megszállás után néhány hétig internáló hely lett. 1957- től az Országos Műemlékfelügyelőség kezelésében van. Ctroönlunt: Szántó Imre: A Habsburg segítség szerepe Eger vár 1552-es védelmében. Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 8. kötet 1962. 321-355. old. Új Hevesi Napló 83
