Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 2. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Kemény László: Anonymus nyomdokain
Torz az a beállítás, hogy a Kárpát-medencében a honfoglalókkal szemben nem lett volna ellenállás, hogy Árpád és népének érett alma módjára hullott volna ölébe! Hogy Árpád részéről volt taktika, ezt senki se tagadja, és nem is tagadhatja, annál is inkább nem, mivel a taktika, a stratégia szerves része. Ennyit bevezetőként. Ma már tudjuk, hogy Anonymus „kunjai” a kabarokból lett magyarok voltak, és azt is, hogy a két nép nagyjából azonos időben vált ki a kazár birodalomból, kaganátusból, 830 körül. A különbség annyi, hogy a magyarság erejének teljében, tudatában vált ki és vette birtokába Etelközt - ha már annak előtte nem lett volna birtokában, mint legelőterület - a kabarság pedig végveszélyében a magyarság oltalma alatt keresett és talált menedéket. Az egyértelmű, hogy ennek következtében mindkét nép erősödött. Ma már az is tudott, hogy - Anonymus is említést tesz róla -, hogy ezen kivált és a magyarsághoz csatlakozott nép - a kor szokásainak megfelelően - a harcban elöljárt, nevezetesen Árpád vezérlőfejedelem és katonai tanácsadói vezetése alatt. Mellőzve a honfoglalás inditékainak részletezését Vereckétől szándékozom kiindulni, de röviden mégis ki kell térnem pár okra - ahogy én látom. 1. Nagyfokú naivitás lenne azt hinni, hogy a nomád, vagy félnomád népességek - mint maga a magyarság is volt - ne tudhatták volna, mi történik a szomszédos birodalmakban, a szomszédos népek életében. Ha más források nem lettek volna a karavánok információi alapján. 2. Az ún. kangar támadás azt eredményezte, hogy a szavaárd-magyarság leszakadt a tömbmagyarságtól. 3. Az a taktika, amit olykor Bizánc alkalmazott - mármint a nomadizáló népek szembeállítása - a kazár kaganátustól sem volt teljesen idegen, mely számos esetben Bizánc szövetségese volt. 4. Levédinek, Álmosnak idejében a fejedelem választáskor - mely kazár szokás szerint zajlott le - Árpádot pajzsra emelve - tisztában kellett lenniük azzal a ténnyel, hogy Árpád népe és hadereje vazallusa a kazár kaganátusnak, vagyis hogy attól függő viszonyban van. 5. A bolgár birodalom szétesésének emléke és népének a szélrózsa sok irányába való szétvándorlása - a kazár kaganátus által — kellett, hogy figyelmeztető, emlékeztető jelként lebegjen előttük. 6. A kabar törzsekkel való szövetségkötésnek már voltak előzményei. 7. Az arabok, az iszlám terjeszkedése kemény csatározások folytán ismert volt előttük, úgyszintén a Kijevi rusz erősödése is. 8. A kazár kaganátus korafeudális törekvése — zsoldoshadsereg létrehozása - végképp nem volt összeegyeztethető a magyarság Árpád távolabbi céljaival. 9. A magyar-hun történettudat, melynek két rétege volt, egy őshazai geneológiai és egy alakuló, a Kárpát-medencei, ún. pragmatikus. Öröklési jogcím, melynek gondolata nem az új, hanem az Őshazában keletkezhetett - Volgán innen-, ahol még élhetett Attila nyugati hódításainak, fiai keletre való visszavándorlásának emléke a IX. századi magyaroknál. Hun + avar = magyar azonosítási képlet valós magvai: a) a visszaköltözött és a Volgán innen maradt hun-onogurokkal való keveredés révén b) a 670 körüli időben onogur népeknek a Kárpát-medencébe való tömeges behatolása. Mindezek történelmi tények, melyeket a magyarságoktól elvonatkoztatni nem lehet, ha a valóság talaján kívánunk maradni! Mindezen események, hatások eredményezhették azt, hogy megfelelő pillanatban 830 körül a magyarság erejének tudatában kivált a kazár kaganátusból és még szövetségest is nyert a kabar népben. — Mindez együttesen megpecsételte a kazár kaganátus jövőbeli sorsának alakulását. 1000 körül a Kijevi rusz által legyőzetett, megszűnt. 42 X. évfolyam 2. szám - 2000 február
