Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 1. szám - KÖZÉLET - Löffler András: Nézet
líöffkr .Anítrás Nézet Veszélyben a civilszféra? Az elmúlt évtized fejlődésében döntő szerepet játszott a helyi érdekviszonyok alakítása szempontjából a civilszféra kialakulása és meggyökeresedése. Számtalan olyan kezdeményezésnek voltunk tanúi, amelyek a közösségek politikától független alkotókedvét és életerejét bizonyították. Kialakult a közösségi és kulturális élet olyan színtere, amelyet végre nem ellenőriz az aktuális hatalom. Eger város társadalmi-társasági életének ilyen fórumává vált az újévi koncert. Az esemény legújabban az aktuális hatalom számára is fontos. Propagandisztikus okokból van rá szükség, hogy egybemossák a civil lét különböző megnyilvánulásait. A tavalyi koncerten már rossz érzésünk volt a sok protokolljegyes újpolgár láttán. A nyári Kis Dobó téri koncert közönsége már jelezte, hogy a korábban lenézett és megvetett magánkezdeményezésű (ettől polgári) rendezvényt az új hatalom kisajátította. így volt ez a privát rendezésű tavalyi Mikulás-ünnepen is. Nem akartuk elhinni, hogy az utódpárti Mikulás a jobb Mikulás. A rendezvényeken új arcokat fedeztünk föl, olyanokat, akik nyolc év után politikai alapon elfoglalták a társadalmi eseményeket. A civil kezdeményezések más formái - különösen a sikeresek - szintén részesei e kellemetlen jelenségnek. Nem véletlen, hogy a FIDESZ-MPP az önkormányzat egy évét értékelő dokumentuma elutasította a mozgalmi beidegződést és e népfrontos jelenséget. A civilszféra köreiben mesterségesen gerjesztett félelmek miatt sajnos csak kevesen emelik fel szavukat. E dokumentumnak el kell utasítani ezt a módszert, mert az ellenkezik a civil ízléssel. Mivégre van az, hogy a társas rendezvényeket megfigyelhetik az újdonsült szociálliberális hatalom által? Szerencsétlen dolog ez, mert ahelyett, hogy bizalmat építene, erősíti a kétségeket: egyesek talán cinkelt lapokkal játszanak. Szerencsétlen az is, hogy e politika felülről szervezi a civil-közéletet, összemossa az egykor megvetett polgári értékeket, a soha meg nem tagadott és nyíltan el nem utasított téveszmékkel. A dolog komolytalanságára utal, hogy az aktuális népfrontos (civilreferens) sem kapcsolatokkal, sem tapasztalatokkal e téren nem rendelkezik, vélhetően merő jó szándékból. A civil kezdeményezések szétverésének vagyunk tanúi, amikor a kulturális ügyekkel megbízott városi vezetők, szakmai skrupulusaikat félretéve hatalmi szóval - egyesek szerint törvénytelenül - hiúsítják meg az eddig magánkezdeményezésű újévi koncertet. Bécstől Budapestig az ilyen kulturális-társasági rendezvények az egyesületek és magánvállalkozások jószolgálati akciója. Egy évtized óta már semmiképpen sem az aktuális politika részei. A rendezvény politikai típusú elfoglalása összefügg az új városi vezetők bizonyítási kényszerével alkalmasságukat illetően. A társasági élet politikai típusú átrendezése - tudvalevő - talmi. Hogy kirekesztő, az biztos, és hogy ezek után kinek lesz gusztusa elmenni a koncertre, kinek lesz kedve tapsolni a tapsravágyó, rendelésre önnön ünneplését szervező új „polgároknak”? Akiket korábban soha nem láttunk a koncertek fizető széksoraiban. Egyszerűen nem szokásuk! Ezek után nem lenne meglepő, ha a város pénzén új meggyőződéses, pirospozsgás arcok töltenék meg a széksorokat. Örömüket a média - szokás szerint - többszörösen felnagyított változatban, a sikeres önkormányzati politika újabb mérföldköveként adja majd hírül, hirdetési barterügyletben. Eddig minden koncertre jó előre vettem jegyet, a hangulatért és a zenéért. Most várok! Egy másik hangulatra. Új Hevesi Napló 59
