Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Mikoli Vince: Híres egri teológusok
Mikolai Vince Wirtes eg/ii teológusok Az egri Líceum kapunyitásától eltelt 225 évből a teológia 180-at számlál, mert a második világháború után száműzetett az épületből és a tudományok csarnokából is. Számomra feledhetetlen esemény marad, hogy 1988 őszén a diáksztrájk során innen szólhattam a hallgatókhoz, s kifejeztem reményemet, hogy a teológia valamikor visszatérhet a Líceumba. Nem sejthettem, hogy a főiskola felveszi Eszterházy Károly, az építtető püspök nevét és 1992-ben beindul a hittanárképzés. Ha szerény keretek között is, de működik a teológiai tanszék az évszázados épületben, s kifejezetten szívélyes kapcsolatokat ápol a két főiskola, a Tanárképző és a Hittudományi. Örömünkre és megelégedésünkre szolgál, hogy a Líceumban immáron nem 1948-cal kezdődik az időszámítás, hogy a főiskola számontartja és megbecsüli a korábbi intézmények munkáját, s megőrizni és továbbépíteni kívánja az előző századok értékeit. Először rövid történeti áttekintést nyújtok az egri teológiai oktatás kezdeteiről, majd bemutatok néhány jeles egri teológust a XIX. és a XX. századból, végül Kiss István teológiatanár életművét próbálom részletesebben felvázolni. A címválasztással arra kívántam utalni, hogy a teológia művelésében fontosabb volt a szolgálat, mint az öncélú tudományoskodás, a lélek, mint a holt betű, az élő, kereső és hívő ember, mint a merev rendszer. Hívő, hitüket megérteni és rendszeresen kifejteni törekvő emberekről, teológusokról szeretnék szólni. Tekintsük át a kezdeteket. A trentói zsinat 1563. július 15-én korszakalkotó határozatot hozott, szemináriumok alapítására kötelezte a főpásztorokat, amelyekben intézményes formában folyhat a papnevelés és a teológia művelése. A mostoha idők és körülmények miatt csaknem százéves erőfeszítés után sikerült végleges otthont és szilárd intézményes keretet biztosítani a papnevelésnek és á teológiai oktatásnak az egri egyházmegyében. Az egri papnövendékek és a teológia Bécs, Ungvár, Nagyszombat és Kassa után a Telekessy István által alapított egri szemináriumban és az Eszterházy Károly által létesített egri Líceumban találtak végleges otthonra. Az úttörők és előkészítők sorában fejet kel hajtani Lippay György egri püspök, majd esztergomi érsek emlékének, aki Bécsben kívánt szemináriumot létesíteni az egri teológusoknak, s aki 350 évvel ezelőtt Nagyszombatban megalapította a Központi Szemináriumot. Különösen hálásan kell gondolnunk Kisdi Benedek püspökre - éppen születésének 400. évfordulójára emlékezünk -, aki a török miatt Jászón talált menedéket, aki Pázmány művétől ihletve 1657-ben életre hívta a kassai egyetemet, amely 1660-ban elnyerte az uralkodótól a megerősítést. Végrendeletében meghagyta a Szent László szeminárium építését, amelyre örökségéből 30. 000 aranyat biztosított. Utóda, Pálffy Tamás 1665. június 4-én adta ki a kassai szeminárium alapító levelét. Ez a szeminárium 1760-ban beleolvadt az egri szemináriumba. A teológiaoktatás első száz éve, Eger városában első 50 éve a jezsuiták irányítása alatt bontakozott. Az előadások a jezsuita rendházban folytak, a Telekessy szeminárium csak kollégiumként működött. Az oktatás a szorító paphiány miatt kezdetben csak egy, majd fokozatosan két, illetve három évig tartott, melynek során erkölcstant, kánonjogot és vitatott hittételeket tanítottak. Barkóczy Ferenc egri püspök 1754-ben gyökeres reformot hajt végre, kiveszi a jezsuiták kezéből az oktatást és világi papokra bízza. November 5-én fényes ünnepségek 48 X. évfolyam l.szám - 2000 január
