Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 6. szám - ÉPÍTÉSZET - Losonci Miklós: Portré Makovecz Imréről
Losonci Miklós &Y&t,/ocniecx Gjnvr-é'ré)-/ Jelentőségét abban összegezhetjük, hogy művészete föloldja a Bauhaus szemléletének túlságosan csak a funkcióra összpontosított elvét, fölszámolja a geometrikus szögletességet a maga hajlított, gömbökre hevített organikus természetességével. Érdeme, hogy miközben világjelenség a lakótelepi sematizmus, ő Vadász György zalaegerszegi csipkeházához hasonlóan karaktert biztosít sárospataki lakóházainak. Igaz, más a lakónegyedek minősége Helsinkiben, Bukarestben az adott társadalom fölkészültségének megfelelően, igaz az is, hogy ez az építkezési mód sürgetően szükséglete századunkban Los Angelestől Miskolcig, hiszen millióknak kötelező azonnal, ha minimális méretben is, de otthont biztosítani a civilizációs összkomfort igényeinek megfelelően, mégis tovább kell lépni e látványromboló építészeti alapfokon, s Makovecz Imre erre a tettre vállalkozik. Arra, hogy az épület szobor legyen, az építészet költészet is. Ő a gömbformákra alapoz, mely egyrészt a magyar népi építészet alapforrása, másrészt a létezés Holdra, Napra, égitestekre, gyümölcsökre, női mellekre osztódó alapsejtje, az építészetben új melengető forma - otthon. Makovecz Imre csökkenti a betoninvázót, ezt a ridegséget helyettesíti a fa természetes bensőségével. Ilyen egyszerű az ő organizmusának törvénye, mely ma immár nem kizárólag Makovecz Imre, hanem a magyar és kissé már a világ új karaktere. Voltaire nyomán Goethe, Goethe folytatásaként Rudolf Steiner elméletét testesíti a maga teremtő architektúrájában Makovecz, miszerint „a világ Isten lenyomata, hely, ahonnan Isten kivonult". Nem közömbösségből, hanem azért, hogy teret adjon az „istenített embernek”, ahogyan mindezen ideákról Ady is fogalmaz: „Az ember már-már készül jónak lenni és Istennek változni”. Ilyen kutató, lázas egyetemesség jegyében vizsgálja Makovecz Imre az ősi jeleket, a népművészet titkait, hogy építményeiben törvénnyé avathassa azokat az élet új minőségének jegyében. Erre is ösztönözte a világ építészeit nemcsak Sevillában, hanem Helsinkiben és rotterdami, edinbourghi kiállításain, a Párizsi Építészeti Biennálén, s főként szervesen együvé tartozó épületeinek összefüggő sorozatában. Makovecz Imre kezdettől minden idegszálával arra törekszik, hogy folytassa és továbbteremtse az alig vagy egyáltalán nem használt forrásokat. Makovecz Imre egyik első épülete a velencei Cápa vendéglő - a nagy víz félelmetes ragadozójának nyitott száját szimbolizálja a főhomlokzat, mely a továbbiakban új változatokat hoz létre annak tanúbizonyságául, hogy az építész-gondolkodónak nem korlátozott a képzelete. Ezt az organikus formát kettőzi a Sió csárda ikeralakzata Szekszárdon. Másutt, így a szepezdi üdülőben nagy, erős boltozat a meghatározó. Rendre új meglepetéseket okoz, így 1967-ben tervezte meg Budapesten a Gulyás csárdát nád és fa kombinációval. Makovecz Imre a magyar építészet Bartókja, aki nemcsak fölfedezi önmaga számára a hagyományokat, a népi építészet és a világ architektúrájának ősi jeleit, hanem módosítja is azokat a mü szükséglete szerint a költői álom és a racionális gondolkodás kettős, egy csapássá szélesedő ösvényén. így akkor, amikor Balatonfiireden a Koloska csárdát kivitelezi 1967-ben, a gömbösített forma jurtára emlékeztet. Nem az valójában - emlékeztet rá. Az alakzatok összefüggő nagy rokonságában izgalmas változatok teremtődnek, később érvényessé váló kezdeményezések - így az 1979-es soproni uszodatervét finomítja, árnyalja az egri uszoda monumentális tömbjében. Új Hevesi Napló 67
