Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 4. szám - KÖZÉLET - Stumpf István: Civil Ház Egerben
Giíiil £>05 (ggcröen Az ember „politikai, azaz közösségi, állami életre hivatott élőlény”. Arisztotelész ezzel a kifejezéssel írta le a polgárokat két évezreddel ezelőtt. Gondolkozzunk el azon, vajon az ókori bölcs e gondolata ma is érvényes-e. Él-e még a régi idea, vagy új életet kell- e adnunk neki? Az egri Civil Ház is azt bizonyítja, hogy az idea érdemes a feltámasztásra. A poliszban, a városállamban élő szabad polgárok tevékenysége határozta meg a társadalmi élet rendjét. Ennek megfelelően a polgárok az államukban valóban otthon érezhették magukat. A városállam berendezkedése azt sugallta, hogy az állam ténylegesen az övék. Ennek tükrében érthető, hogy a „politizálni” kifejezés nem azt jelentette, amit számunkra jelent - nem volt negatív kicsengése. Politizálni annyit jelentett, mint aktívan részt venni a polisz, az állam társadalmi életében. így minden szabad állampolgár politizált azzal, hogy élt jogaival és gyakorolta kötelességeit. Ezen életformát kívánja újra középpontba állítani kormányunk, amikor a civil szféra megerősödésér tűzte ki egyik középponti céljául. A civil szervezetek alulról építkező jellegzetessége, valamint közösségf ormáló ereje képes lehet felidézni azt a klasszikus képet, amikor nem elidegenedett társadalmi kapcsolatokra épült az állam, hanem tagjai tevőleges részvételére. Amikor a politizálást úgy értelmezzük, mint a társadalmi életben való aktív részvételt, akkor az e részvételhez szükséges megfelelő körülményekre is gondolnunk kell. Az otthonteremtés gondolata vezetett bennünket, amikor a Civil Ház programot beindítottuk: otthont kell teremtenünk a civil kezdeményezések számára, mégpedig olyan otthont, amely megfelelő hátteret nyújt a már működő szervezetek számára. Ezt a következő elvárásokban foglalhatjuk össze: A Civil Háznak olyan alapvető szolgáltatásokat kell nyújtania, mely segíti a zökkenőmentes információáramlást, és a kapcsolattartást. A szolgáltatást hassa át a szolgálat. Amíg ugyanis a szolgálat jellegét megőrzi egy-egy ilyen Civil Ház, addig jó eséllyel fogja elkerülni az intézményesülés káros következményeit. Nem új közigazgatási intézmény megszületésénél kívánunk bábáskodni, mely esetleg a közigazgatási hiányosságokat fedné el. A Civil Ház lelkét az egyenrangú polgárok cselekedetei adják. Ez a biztosítéka, hogy ez a kezdeményezés ne essen áldozatul a napi pártpolitkai ingadozásainak. * A Civil Házak működtetőinek nem szabad megfeledkezniük a kétirányú kapcsolattartás kiemelt feladatáról. Nyitottnak kell lenniük minden irányban. * A Civil Házak létrejöttével az élő kapcsolattartás lehetőségét kívánjuk megteremteni az önkormányzatok és a civil szervezetek között. A helyi közösségek életének, jólétének egyik kulcsfontosságú momentuma lehet, ha a civil szervezetek képviselőit az önkormányzatok bevonják a döntés-előkészítő munkába, s a döntéshozatal jelentősebb fázisaiba. Amennyiben sikerül a Civil Házakat e szerint a modell szerint létrehozni s megőrizni, úgy elmondhatjuk, hogy a kormány segítségével valódi otthont teremtettünk a civil szervezetek számára. Ezzel pedig lehetőség nyílik arra, hogy kialakuljon a legtermészetesebb együttműködés a politika, a közigazgatás, és a civil szféra között. E Új Hevesi Napló 57
