Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 3. szám - KÉPZŐMŰVÉSZET - Losonci Miklós: Rejtőző kincsek
Losonci Miklós Aukció a Vígszínházban Fantasztikus, milyen nem tudott értékeink kerülnek felszínre, legutóbb a Kieselbach Galéria bemutatóján. Ez az anyag jórészt még ma is látható Budapesten, a Szent István körút 5. szám alatti kiállítóhelyiségben. Főleg magyar mesterművek, de külföldi festmények is a látóhatárba kerültek. Kiderül az, hogy hallatlan mennyiségű képanyag halmozódott fel a magángyűjteményekben, így nagy élményt és új fölismeréseket jelent az, hogy e jelentős képi anyag nyilvánossá vált. Román György tömeggé sokszorosítja az embert, általában, de 1918 című festményén is, ahol magyar zászlókat lenget a tömeg békevágyának lelkesültségében. A fák és a házak oldalfalai is belevegyülnek a látványba, mely felülnézetből - a festő módszere ez az egyéni megoldás - láttatja a kendős, ágáló figurákat. Az utóbbi években sok müve került elő, ez alkalmat ad arra, hogy életműve végleges művészettörténeti földolgozást nyerjen, ez vonatkozik Kádár Béla, Scheiber Hugó életművére is. Rippl-Rónai József munkássága is kifogyhatatlannak tűnik. Sárgakalapos férfi matat kezével a szinek boldogító összhangjában, lapja esemény. Ugyanez vonatkozik Glatz Oszkár Feketekalapos hölgy-ért, melyen a Nyolcak színerőssége figyelhető meg, ami ritkaság, hiszen Glatz általában jóval enyhébb színskálát használ, a felület erős piros tömbje szinte Tihanyi Lajos, Czigány Dezső világát idézi. Ferenczy Valér teljesítménye szerényebb, nem éri el édesapja, Ferenczy Károly klasszikus értékrendjét, Piacter-t azonban azt jelzi, hogy mindezt nem képességhiány okozta, sokkal inkább ambíció- és szorgalomhiány. Örvendetes, hogy a közvéleményben is megnőtt Koszta József képi világa iránt érzett tisztelet, meglepő műveinek fogadtatása, mely arra utal, az érték előbb-utóbb megtalálja útját a közönség szívéhez. Több Börtsök Samu, Iványi Grünwald Béla, Rudnay Gyula kép emeli a színvonalat és Orbán Dezső konstruktív rendet teremtő Városrészlete a maga visszafogott barna áramlásában. Az is érdekes, hogy llosvai Varga István életművéből előkerült konstruktív korszakának egy fontos alkotása - a Fürdőzők a parton -, és figyelmet kelt Csók István az egészség bőséges derűjét sugározó Őszirózsás csendélete. Mestermű a javából Egry József Kabinok a Balaton partján c. festménye a maga oldott tárgyszerűségének légies és kozmikus távlataival. Tihanyi Lajos Erdős tájképe és Berény Róbert Lidó-ja ritkaság, komoly érték MednyánszJcy László Zúgó patakja., ahol a sodró víz partján - oly ritka ez művészetében - fejkendős nő fogja a kerítést. Kontuly Béla elegáns vonalvezetése szembetűnő, Szőnyi István Dunakanyarja Egry-vonásokat tükröz, az atmoszférikus jelleg uralkodik a súlytalan sugárzásban. Ziffer Sándor és Nagy Oszkár méltó módon képviselik a nagybányai hagyományokat — változatlanul az érdeklődés központjába került Molnár C. Pál Menekülés Egyiptomba változataival. Nagybánya festői vedutáját sokan ábrázolják a maguk festői öntörvényeivel, így Kádár Géza, Kmetty János, Mund Hugó. A XIX. századi magyar festők közül pompás Telepy Károly méltóságot sugárzó Al-Dunája, és hegyekkel, felhőkkel övezett, sziklás folyókanyart idéző Napnyugta-ja, Markó András tehenekkel tarkított olasz tája, Brodsz.ky Sándor Várromja, Molnár József Balatonpart ja. Nem véletlen Benczúr Gyula Álom c. festményének osztatlan sikere, melyet a kifogástalan rajztudás, a pazar biztonságú szerkesztés, a fölényes színkezelés okoz. Ez az 76 X. évfolyam 3. szám - 2000 március
