Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 2. szám - KÉPZŐMŰVÉSZET, FOTÓ - Jámbor Ildikó: Lelkiséget sugárzó épületek
^jámbor Ildikó Ezer éves Főegyházmegye - fotókiállítás JQe/dciié-cjfel'iuffá*'xfl éfiüdete/c A Bródy Sándor Könyvtár és az Érseki Gyűjteményi Központ a múlt esztendő végén, az idei évbe is átívelően szakrális építészeti értékeinket felmutató fotókiállítással örvendeztette meg az egri közönséget. A Nemzeti Kulturális Alapprogram Millenniumi pályázatának nyerteseként módszeresen térképezték fel a tárlat létrehozói azokat a műkincseket, amelyek puszta létezésükkel is hatnak ránk, lelkiséget hordoznak. Vidékünkön a katolikusságnak éppen ezer esztendős hagyománya, s mély gyökerei vannak, noha az elmúlt évtizedekben felnőtt nemzedékektől igyekezték ezt elfedni, eltakarni. A még oly tudatos és kifundált ideológiai eszközök sem végezhettek eléggé hatékony munkát, mert a nem keresztény szellemiségben nevelkedettek sem tudták kivonr magukat a környezet nevelő hatása alól. így tehát az építészeti környezet magában hordozza elődeink magasba törő, a Mindenható tökéletességét kereső igényét, az olasz és német építőmesterek szakmai rátermettségét. Az építtetők jövőbe tekintő hitét és tudatosságát őrzi és hirdeti az a többszáz épület, melyből kiválogatták a legjelesebbeket, a legritkább kincseket őrzőket. A könyvtár aulájában bemutatott 22 fotó az egri főegyházmegyéhez történetileg hozzá tartozó egyházközségek kincseit veszi számba. így Heves mellett Borsod-Abaúj- Zemplén, és Szolnok megye településeit. A dr. Löffler Erzsébet művészettörténészmuzeológus által szerkesztett tárlaton a három nemcsak Egerben hírt-nevet szerzett fotós, Molnár István Géza, Fejér István és Majoros Tamás képei dokumentálják a főegyházmegye kincseit. Az egri káptalan kőből faragott címere a Szent János evangélistát szimbolizáló sassal Nemcsak templomokat, rendházakat, egyházi épületeket, hanem híres templombelsőket, műkincseket is megörökítenek ezek a felvételek. A patai Jesse-oltár, az Érseki Gyűjteményi Központban őrzött aranyozott monstrancia vagy a híres-neves vizsolyi bibliát őrző épület is megörökítésre méltó műkincse a főegyházmegyének és mindannyiunkat. A képek plasztikusak, tartalmasak, sokatmondóak, és figyelemfelkeltőek: az azonban töprengésre készteti a látogatót, vajon miért nem tartozik hozzájuk ember, egy férfi vagy nőalak, amint kortalanság és időtlenség megörökítésének vágya vezérelte a fotóművésze-ket. Csak az épületekre koncentráltak a legjobb, legkedvezőbb fényben igyekeztek megörökíteni tárgyi szépségüket, mintha csak felszólítanának minket: Vegyük észre ezeket a kincseket, ne menjünk el mellettük, ha a környezetünkben vannak, vagy menjünk el, nézzük meg, és mutassuk meg gyermekeinknek is ezeket a kincseket, amelyek ezer év üzenetét adják át nekünk. A könyvtár és az Érseki Múzeum összefogásának köszönhetően ez az anyag bekerül a bibliotéka helytörténeti gyűjteményébe, s a későbbiekben ilyen módon is hozzáférhető lesz a kutatók és az érdeklődők számára. 76 X. évfolyam 2. szám — 2000 február
