Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 2. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Kemény László: Anonymus nyomdokain
Az is világosan kivehető Anonymus munkájából, hogy Szerencs - e névadás csakis Árpád-korabeli lehet, csak a honfoglalással hozható kapcsolatba, még akkor is, ha ott avar marad vány népek éltek. Szerencs elnevezésére a szájhagyomány és az etimológia szerint több magyarázat van. Szájhagyomány: Árpád a róla elnevezett lankás helyen azt mondta: „Maád Isemü e tájon szerencsét Tarcalnak.” A maád-ból lett Mád, a szerencséből Szerencs és Tárcái. (A tájjal a Tállya aligha hozható kapcsolatba, mivel olasz eredetű a név.) Oklevelek tanulságai alapján a község nevének írása helyesen Szer-emcs volna. 1332-37 közötti években a pápai tizedlajstrom szerint Zerencsech. Etimológiai lag: szláv eredetű szóból is eredeztetik (Árpád népében keleti szlávok is voltak. Anonymus is megemlíti Salánnak többek között követi ajándékként küldtek tizenkét nagyon ügyes orosz leányt...” Fc-inc - lágyító jellel ellátva a szóvégi c, így cs-nek is olvashatjuk. A szó maga török eredetű, melynek magyar jelentése türelem, szívósság, állhatatosság. 17. fejezet Anonymustól „SZERENCSE” „Árpád vezér és nemesei pedig nagy örömmel felkerekedtek Hung várából - Ungvár - s a Tárcái hegyén túl (ma tokaji hegy) - ütöttek tábort, a Takta vize mellett elterülő mezőn, egészen a Szerencse hegyéig. Erről a hegyről látták, hogy milyen is az a hely: mivel pedig nagyon megszerették, úgy nevezték el, hogy nevének latinul amabilis, saját nyelvükön pedig szerelmes az értelme. Attól a naptól kezdve, egészen mostanáig a szerelemről Szerencsének hívják azt a helyet. Aztán Árpád vezér és összes főemberei egész cselédségükkel együtt dolgukat félbehagyták és kunyhókat építve pihenőre tértek. TÖBB NAPIG MARADTAK OTT, s ez alatt minden szomszédságukba eső helyet meghódítottak, mégpedig a Sajó folyóig és a Sóvárig. (Sóvár Eperjes alatt van.) Ugyanott Árpád vezér a Takta mellett és az erdők alján, különböző helyeken sok földet adott lakosaival együtt Ed- nek, meg Edöménnek.” (Ed és Edömén előkelő kabarok, kik a Mátra alján később szintén nagy földet kaptak, ahol unokájuk, Patat később várat épített. Az ő sarjadékukból származott hosszú idő után Sámuel király is, akit kegyességéért Abá-nak hívtak. - Anonymus) A későbbiekben látni fogjuk, a TÖBB NAPIG Szerencsen való tartózkodást Anonymus maga is cáfolja azáltal, hogy kétszer is kivonultatja Szerencsből Árpádot és főemberei. A 17. fejezetet elemezve: itt Anonymus leírásában szó sincs a két nem közötti szerelemről - a névadást illetően hanem a honfoglalók és a terület között létrejött kapcsolatról, annak felfokozott szeretetéről van szó, amint az a szerelmi kapcsolatban is lenni szokott. Anonymus értelmezése a névadást illetően - kisebb tévedése megbocsátható, hisz utó végre jó nyomon jár. Más magyarázat: Ha a helység nevét kettéválasztjuk, a Szer és encs szótagokat kapjuk. A szer szó - amint Ópusztaszer esetében is tudjuk, valaminek a szerét ejteni, ez esetben valamit megtárgyalni, jelen esetben a hódoItatás további terveit, egy országrésznyi terület meghódítását. Az encs, mint kicsinyítő képző, kis országrész szerét ejteni. A valósággal ez teljesen összhangban van. Az egyes fejezeteket sorjában olvastam. A Szerencsből való többszöri kiköltözés mindent összekuszált előttem. Aztán hozzáláttam az egyes fejezetek közötti fő gondolatokat kiemelni, és azokat, mint mozaikokat összerakni. Úgy érzem, ez vezetett el a lehetséges és helyes megoldáshoz. (Folytatjuk) 44 X. évfolyam 2. szám - 2000 február
