Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 8. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: A régi Magyarország serfőző ipara
EIoBT IBS <TUDOMAMcir (Estffárg (férgéig X régi X)ag^arors5ág serfŐ5Ő íparáróf A rekkenő nyári napokon jólesik egy pohár jéghideg sör, de ki gondol a hűs ital fogyasztása közben arra, vajon milyen múltja és hagyományai vannak a hazai sörfőzésnek? A magyarországi serfőzéssel már a XI. században találkozunk. Korai serfő- zőinket megtaláljuk a (fejedelmi) királyi és egyházi szolgálónépek sorában. A pannonhalmi apátság alapító levelében olvasható, hogy Szent István király név szerint említett két serfőzőt (Orod és Chod) is rendelt az apátság szolgái közé. Ők azok a legrégebbi serfőzők hazánkban, akiket név szerint ismerünk. A százdi apátság 1067. évi oklevelében a monostor népeinek házanként többek között két köböl sert kellett szolgáltatniuk. 1090 körül Szent László király az általa alapított Bihar megyei Szentjobb kolostora nak egyéb szolgálónépek mellett, öt szakács és három serfőző családot adományozott. Ilyen szolgálónépek laktak 1237 körül Kaposvártól délre a zselici erdőben, Márcadó faluban, amely ez időben a pannonhalmi apátság kasznárainak a falva, majd 1268-ban a királynő népei voltak.1 A márcadó jelentése méhsört szolgáltató vagy mézsörrel adózó. A mézsör készítése végigkísérhető a középkor évszázadaiban, mint a sörfőzés egyik ága. Emellett még gabonából főzték a seritalt hazánkban az árpán kívül kölesből, búzából, rozsból. sőt zabból is. A gabonából történő sörkészítés egyik legkorábbi adata 1107 tájáról ismert, amikor Álmos herceg létrehozta a dömösi prépostságot. Az alapító oklevél szerint a prépostság a szokott dézsmán kívüli ellátásra kötelezett 59 falujának 1522 akó gabonából készült sert, és 175 akó méhsert (meth) tartoztak évente adni a monostornak. Az árpából történő serkészítés egyik korai adata 1226-ból ismert, amikor a pannonhalmi apátság népeinek a panaszát kivizsgáló Miklós nádor így rendelkezett: ... tartozik minden egyes falu Szent Márton napjára egy harmadfű tinóval és minden helyről egy vödör zabbal és egy vödör serrel... Mindegyik udvar és minden egyes telek tartozik árpából való sört, amely két akónyi legyen. Serfőző a nürnbergi Zwölfbruder-kolostor krónikájából (1367 körül). A kép bal felső sarkán a sörfőzők céhjelzése, a hexagramm látható. Új Hevesi Napló 25
