Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 7. szám - ÉPÍTÉSZET - Losonci Miklós: Magyar építészet IV.
Losonci Miklós SWagijnr építései IV. Építészetünk a XIX. században a historizmus és az eklektika jegyében újult meg, sokszorozódott mennyiségi mutatókban is. Ez az a kor, amikor városaink, különösképpen Budapest fejlődése gyorsult, az építkezési kedv általánossá vált. Mi jellemezte ezt a folyamatot? Egyrészt az értékrend kulturáltsága. Az, hogy a minőség változatlanul követelmény maradt. Érzékelhető, hogy erősödik a régi stílusok föltámadása megfelelő arányrendben. Neoromán, neogótika, neoreneszánsz, neobarokk telíti városaink új utcaképét, miközben lényeges törvény nemcsak az, hogy e kavalkádban az értéket illetően nincs kompromisz- szum, hanem hogy sok a boldogító különlegesség, az unikum, elég ha Feszi Frigyes romantikus hevületű Vigadójára utalok, nem feledkezve meg Ybl Miklós fóti templomáról sem. Örvendetes, hogy az urbanisztika, a városrendezés elve fokozódik e korban - egyre erőteljesebben lép szövetségre szobrászat és építészet a térszervezés nemes küldetésében. Mérték és példa e tekintetben a Hősök tere Budapesten - Zala György felejthetetlen müve. Fölemelő az a tény, hogy a magyar eklektika minőségrendjét illetően kimagasló, az európai színvonal előőrséhez tartozik, így tárgyilagosan azt állapíthatjuk meg, hogy Steindl Imre főmüve, a Parlament a maga neogótikus elemeivel, reneszánsz térrendezésével a földrész egyik nevezetessége. A látvány pompáját kiegészíti a távfűtés újdonsága, Steindl Imre a régi és az új követelményeit magas szinten egyeztette, ahogy egykor Kazinczy sürgette nyelvújításunkban az ortodox és neológ elvek ötvözését. Pompás ellenpont a Várhegy Mátyás templom - Halász- bástya neoromán-neogótika és a pesti oldal Parlament tömbje. Lehet, hogy Vörösmarty európai minőségű verse, az Országháza is kötelezte Steindl Imrét ezen építészeti magaslatra. Hasonlóan, kérdezem, vajon Ybl Miklós Operaházi nem rendkívüli teljesítÚj Hevesi Napló 71