Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 12. szám - KÖZÉLET - Renn Oszkár: Az új tanár
Denn Oszkár Jóska barátommal az akkor még gazdasági udvar felé nyíló boltozatos kapu fölötti keresztfolyosó ablakmélyedésében könyököltünk. A meleg tavaszi délutánon a nyitott ablakon keresztül ömlött be az orgonás virágerdejéből áramló illattömeg. Teljes csend volt a ciszter gimnázium államosítása után alapított tiszavirág-életű, első egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban és udvarán. Nagyon korán érkeztünk barátommal a szertorna-edzésre, így még több mint egy félórát várakoznunk kellett. A nagy csendben a napsütötte, sárga, oktatási épület egyik emeleti osztályából zongoraszó hangzott fel, és néhány bemelegítő futam után varázslatos koncertnek lettünk ámuló-bámuló fültanúi. Közben mellénk érkezett, ujját ajkára téve, Ocsvár tanár úr, már ő is zeneáhítatban. Néhány perc múlva odasúgta nekünk:- Liszt Ferenctől a „Szerelmi álmok”, Baló tanár úr játszik. Hallgattuk a csendben és illatözönben áradó csodálatos zongoramuzsikát. Amikor befejeződött, Ócsvár tanár úr még adott rövid tájékoztatást:- Baló tanár urat a napokban helyezték a gimnáziumba, ének- és zenetanár és zongoraművész. Akkor ismét, de már elemi erővel szólalt meg a zongora. Valami rohanó, kemény akkordsorozat némította el rajztanárunkat. A sodró, indulattal teli muzsikát a tanár úr felismerte és már mondta is:- Chopin műve, a forradalmi etűd". Mi csak azt éreztük és hallottuk, hogy valaki csodálatosan játszik egy hangszeren. Lehet, hogy valóban kaptunk egy igazi művész-tanárt? Hamarosan megismerhettük. A nyúlánk, kissé görnyedt, feketehajú fiatalember, sötét szemében valami szuggesztív erővel, énekórát tartott osztályunknak. Mindenkit megénekeltetett, hangpróbát tartott, mert már szervezte az iskola énekkarát. Amikor „összeállt” a kórusállomány, hosszan beszélt nekünk szándékairól: A Székelyföldről, Erdélyből, tiszta forrásokból hozta magával a népdal, a népzene, az akadémiáról pedig a kórusművek, Bartók és Kodály zenéjének szeretetét. Ő hisz a magyar lélekben és a magyar feltámadásban, bár nemzetünket a háborúk és Trianon csaknem végzetesen megnyomorították. Ezért szeretne velünk minél több magyar dalt, zenei gyöngyszemeket megismertetni, együtt énekelni és bemutatni. A karvezetői bemutatkozás alatt már többen feszengtünk, egymásra néztünk és rögtön féltettük új tanárunkat. O még bizonyára nem olvasta az „átalakított szellemiségű”, a frissen államosított gimnázium új igazgatója által megfogalmazott (vagy valakitől átvett) iskolaalapelveket, melyet minden tanulónak meg kellett ismernie az új értelmiség feladataival együtt:- A mi iskolánk „a kiművelt emberfők számát elsősorban a munkáság és a parasztság köréből, tíz- és százezrekkel akarja és fogja növelni" (Rákosi Mátyás)- A mi iskolánkban duzzadó kedvvel, az igazi munkásság hősies példáján buzdulva, a munkaverseny lázában égve dolgozunk az 5 éves terv megvalósításáért, mert az 5 éves terv a magyar ifjúság terve is, ez ad értelmet tanulásának, munkájának, s célt életének.- A mi iskolánk nem áll magányos szigetként távol a valóságtól, a haladástól, a politikától egy dolgozó, fejlődő, öntudatosodó társadalomban. 58 IX. évfolyam 12. szám - 1999 december
