Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 12. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Bimbó Melinda: Kinek a biblia, kinek a horoszkóp kell
modern ember akarata ellenére őrzi magában a vallásos ember viselkedésének nyomait. De ezek a nyomok meg vannak fosztva vallási jelentésüktől. Az egzisztenciális válságba kerülő ember számára egy vallási megoldás nemcsak megszünteti a válságot, hanem nyitottá is teszi a létezést nem individuális és nem véletlentől függő értékekre. Miért jutnak fontos szerephez a modem ember életében a vallások, vallási mozgalmak, babonák, jóslások? Ennek e jelenségnek a megértéséhez ad kiindulópontot egy érdekes teória, Foulkes mátrix-elmélete, amely szerint az emberiség csoportszerkezetté kapcsolódik össze, és ez a csoportszerkezet időben jóval megelőzi az egyéni tudat kialakulását. Létrejön egy olyan kapcsolati hálózat, amely a csoportnak lelki jelleget ad, ugyanakkor megfosztja az egyént egyediségének bizonyos tapasztalataitól. A középkortól kezdődően bontakozik ki egy olyan tendencia, amely egyre inkább az egyént, annak tehetségét és szabadságát helyezi előtérbe. Ez a folyamat vezet el közösségek, társadalmi szerkezetek összeomlásán keresztül az egyén teljes elidegenedéséhez. Ebben a széttöredezett társadalomban már nem működik azoknak a kötelékeknek jó része, amelyek egyetlen szerves egységgé kovácsolták össze a csoportot. E folyamat által az ember nem nyerte el szabadságát, ellenben elvesztette azt a közösséget, amely több volt emberek csoportosulásánál: koherens világképet, érzelmi biztonságot, lelki megtartóerőt nyújtott, kijelölte minden egyén helyét és szerepét a rendszerben. Erre az „elveszített” csoportszerkezetre ma az embernek nagyobb szüksége van, mint valaha, mert nap mint nap olyan hatások érik, amelyek jó része rombolja a lelki egészséget. A lélekgyógyászok szerint nyugodtan beszélhetünk civilizációs patológiáról, melybe elsősorban a civilizatórikus és pszichoszomatikus betegségek, a szenvedélybetegségek, a depresszív zavarok, az öngyilkosságok és a növekvő agresszivitás (terrorizmus, bűncselekmények) tartoznak. Az emberi lélek a civilizációs intézmények egyoldalú racionalizmusára kompenzációval reagál. A transzcendens dolgok felé fordulás erőteljes igényét mi sem jelzi jobban, mint a számos új, sokszor kétes értékű gyógymód, jóslásokba, halott-látókba és újságokban közölt horoszkópokba vetett vakhit, a keleti vallások beözönlése, a kisegyházak és szekták burjánzása. Érdekes volna azt megvizsgálni, hogy a nyugati, cselekvésre termett ember, aki maga szereti irányítani saját sorsát, miért éppen keleti hitektől, a saját tradíciójától, problémamegoldó stratégiáitól gyökeresen eltérő kultúrkörtől várja a megváltást. Az igazi keleti kultúráktól valóban sok tanulnivalója van a nyugat-európai embernek. Az egyik ilyen azt megérteni, hogy a lélek épp elég gazdagságot tartalmaz ahhoz, hogy ne kelljen kívülről megtermékenyíteni, képesek vagyunk önmagunk kibontakoztatására. Csakhogy a Kelet kevés nyugat-európai embernek ad egy életre szóló megváltást. Sok esetben azon túl, hogy az egzotikum erejével hatnak, nem elégségesek arra, hogy olyan értékrendet és világképet nyújtsanak, amely egy vallás egy életre szóló vállalásához szükséges. De a legtöbb ember a keleti áramlatokban nem is vallást keres, hanem például légzőgyakorlatot, társaságot, emberi kapcsolatokat, érintkezéseket - valláspótlékokat. A vallások ezzel szemben koherens világképet, morális értékrendet, fejlődési modellt nyújtanak, melyek a végső kérdésekre és a gyakorlati élet területeire egyaránt kiterjednek. Sülé Ferenc: Valláspatológia című munkájában az egészséges vallásosságnak, mint az individuum lelki karbantartásának négy jellemző vonását emeli ki A vallások egyrészt rendszeres, elmélyült kapcsolatot tartanak fenn az emberek széles rétegei számára a mindennapi tudat és a magasabb szellemi értékek, valóságok között. Ezáltal az ismeretlen, tudattalan rendszerük legmélyebb és legmagasabb rétegei és a tudatos én között is (imákon, szentségeken, stb. keresztül). Másrészt kapcsolatot biztosítanak a hagyományokkal, a tradicionális és kulturális gyökerekkel. A vallási közösségek rendszeres és bensőséges 50 IX. évfolyam 12. szám - 1999 december
