Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 12. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Pataky Zoltán: Világnézeti kérdések
nem felelnek meg, nem homogénak a világegyetem tapasztalati dimenzióinak.” Továbbá: „Ha valamely belső átfordulás eredményeként elveszteném a hitem Krisztusban, a hitem a szellemben, úgy tűnik nekem, hogy legyőzhetetlenül tovább hinnék a világban. A világ értéke csalhatatlansága és jósága, ez az első az utolsó egyetlen dolog, amiben hiszek.” Ha Jézus Krisztus küldetését a tudomány nézőpontjából vizsgáljuk, meg kell állapítanunk, hogy születése idején még a geocentrikus világnézet létezett, ezzel valóban összeegyeztethető, hogy szükség van a világot megváltó Istenre. Csakhogy a tudomány fejlődésével még a heliocentrikus világnézet is túlhaladottá vált, és tudjuk, hogy Naprendszerünk csak egy a sokmilliárd Naprendszer között. Milyen alapon tételezzük fel akkor, hogy a mi Naprendszerünk az Univerzum központja? Ha pedig nem az, akkor sok olyan bolygó létezik, ahol ember él. A Megváltónak csak a mi Földünkre kellett eljönni? Ez is más megvilágításba helyezi Krisztus küldetését. Mindezek a meggondolások arra mutatnak, hogy a racionális világnézet teljes joggal kérdőjelezi meg a hit dogmáit. Ha pedig elvetjük a dogmát, mi marad a vallásos világnézetből? Az erkölcsi tartalom. Segíts másokon, ne tegyél rosszat másokkal. Ezt kell minden ember számára kötelezővé tenni! A vallás szerepe pedig nem más, mint pszichológiai ráhatás ennek az elvnek elfogadására. A lényegét tekintve ezt a világnézetet fogalmazza meg Grandpierre Attila fizikus, aki a „Harmadik Szem” és a „Kapu” c. folyóiratok 1998-as évfolyamában fejti ki véleményét erről a filozófiáról. Ezt írja: „Kozmikus szervező erő az a hatás, amely képes előhívni a látszólag élettelen anyagból a növényeket, állatvilágot, embereket, olyan embereket, akik gondolkodni tudnak, és tovább gondolják, tovább tágítják elméjüket. A kozmikus hajtóerő hatására előugrik az élet, megjelennek az élőlények, létrejön a tudat. A természetet átható, kiteljesitő erő hozza létre a közösségeket.” Arról, hogy azonosítható-e ez Isten fogalmával, ezt írja: „A ködös nézetekre épülő miszticizmus, és támogatottja, a misztikus vallás egy értelem által felfoghatatlan Istent állít értelmünk középpontjába.” Továbbá: „Ha pedig úgy gondoljuk, hogy a huszadik század embere sokkal többet tud a múlt század emberénél, akkor tekintsük a tisztánlátás elsajátíthatóságát egy, a múlt században elért, mindenki számára elérhető képességnek.” „A Világegyetem, a Természet rendeltetése tehát a megtáltosodás. Ez a megtáltosodás hozta létre az emberi tudatot.” A „Kapu” 1999/1. számában pedig ez olvasható: „Egyetlen terület létezik, amelyben mindenki otthon van, amelyben mindenki a maga ura, amelyben az utolsó szó mindig az egyéné: és ez az erkölcsi igazság... rajtunk áll, válasszunk-e életalapelvet vagy sem.” Ezeket a gondolatokat legfeljebb a szűk szellemi elit olvassa, de időszerű lenne a szélesebb elit számára is vita tárgyává tenni. A 21. század szellemében. 3roi>a(ottt: Steven Weinberg: Az első három perc. Gondolat Kiadó Bp. 1982 Zelei László: A pillanat fogságában. Medicina Kiadó Bp., 1984 Gecse Gusztáv: Bibiliai kislexikon. Kossuth Kiadó Bp., 1978 Gangler Zoltán: Hit és tudás Teilhard szintézisében. Mívelődési Min. Okt. Főoszt. 1984 Vatikáni Egyetemes zsinat. Szent István Társulat 1968 Hit és Tudomány: Eötvös Loránd Fizikai Társulat Hódmezővásárhely 1994 Gecse Gusztáv: Kérdések a vallásról. Móra Kiadó 1976 Új Hevesi Napló 41
