Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 12. szám - VERS, PRÓZA - Cseh Károly versei és műfordításai
Cseh ^Károly őziloeszleri üzenet Ezredvégen, alkonyattájt K.I.-nek Borítékba zárt, titkos levelet: eget címeztek cinkék, verebek. Túlcsordult pohár talpa helyeként ráütve a nap - szigorú pecsét. Christne 93usta <5gri éouló J. I.-nek Nyári villámok ág-boga: fényfuzérek az út fölött. Köddel borul az évutó, s olyan gyönyörűn mennydörög a harangszó, hogy lőtt vadként torpan meg időnk, a futó. 9?doenli bó Halkabban nála semmi sem hírlik: egymástól távol alvó szerelmesek suttognak így éjjel, akik reggel az idegen föld helyett újra égi pihével telt fészekre lelnek. cTéli csillagok alatt Hó jön, mint régen, mikor vártalak, s jöttöd után hosszan csak a hóra vártam. Éjszaka jön, most már nem várok semmire: gránátalma hever a hóban, feketén, arany magokkal telve. Fordította: Cseh Károly Új Hevesi Napló 19
