Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 11. szám - KÖZÉLET - Renn Oszkár: Agyonnyomta a becsület terhe
feljelentés alapján azzal, hogy lopott és sikkasztott, jelentősen megkárosította a nép vagyonát! Szégyen és gyalázat! Méghogy ő minden anyagot a podniktól lopott a sírkövekhez! A sírköveket, mint neves kőfaragó mester, hatósági engedéllyel magánrendelésekre tervezett és készített. Természetesen függetlenül vállalati munkájától, munkaidőn kívül, hétvégeken. Családi házuk kertjében csinálta a művészi kivitelű alkotásokat műkőből, gránitból és márványból. Csak egyedi darabokat készített. Az anyagokat és szerszámokat vásárolta. Semmi nem származott a cégtől. Mindent számlákkal igazolt és igazolni tud. Az évenkénti szigorú pénzügyi revízió mindig a legnagyobb rendben találta a könyvelést, a leltárakat, az anyagelszámolást. Erről is vannak jegyzőkönyvek.- Biztos a Laca vagy a Hubacs volt a feljelentő! Vagy mind a kettő!- De ő most hogyan bizonyít, ha minden iratot a zsákban elhoztak? Mire hivatkozhat, ha ezeket már el is tüntették? Hiába mondta az ügyésznek, hogy a bűntelenségét bizonyító iratokat elhozták, az közölte, hogy ő nem látott semmiféle iratot és számlát.- Vége van! Több mint 50. 000 korona sikkasztással vádolják! Hogy a lopott pénzből vett drága motort a fiának! Őrület! Hogyan fog védekezni? Szívta egyik cigarettát a másik után, fel és alá járkált a szűk kis cellában. Egyre jobban úrrá lett rajta a kétségbeesés. Ráadásul visszafelé jövet találkoztak két jó barátjával, Janits doktorral, falujának orvosával és Komzsik Lajossal, az úri szabóval, akik meghök- kenve álltak meg, látván megbilincselt barátjukat két rendőrtől vigyázva.- Minden elveszett! Igazság, becsület már nincs is! A hatalmasoknak nyalakodó aljas embereknek hisznek és az igaz veszít. - Összeroskadva leült a priccsre. Arcát a kezeibe temette és megmerevedve, kiüresedve érte a szürkület. A vacsorát réveteg szemekkel fogadta, az őrnek egy pillanatra fel is tűnt sápadt arca:- Csak nem beteg? Valami baj van? - kérdezte?- Semmi, csak fáradt vagyok - felelte tompán. Két kanállal evett a paradicsomos káposztából, azután hanyatt feküdt a priccsre és egy ideig a magasba épített kis cellaablakon beszűrődő fények játékát figyelte a mennyezeten. A következő napon, délelőtt fél tíz körül a kisváros főútján haladó nagy autóforgalom miatt, a gyalogátkelő helyen már sokan összegyűltek. Egyszerre sikolyok, kiabálások, éles fékcsikorgás hallatszott és a várakozók szömyülködve léptek hátra. Egy kőszállító teherautó kerekei alatt egy szétroncsolt kék overallos test feküdt és folyt a vér. Két rendőr intézkedett kiabálva:- Hátra, emberek! Hátra, emberek! A teherautó vezetője remegve állt az elgázolt ember vérző teste fölött:- Én nem tehetek róla, már nem tudtam megállni, amikor ez az ember az autó elé ugrott. Egy olajfoltos pokróccal letakarta a megbilincselt kezű hullát. A félreesett kalapot valaki a takaróra helyezte. *** Részlet Juraj Kovac rendőrőrmester 1959. május 29-i igazoló jelentéséből:- ... Amikor B.Gy. letartóztatottal a gyalogátkelő helyre érkeztünk, Julius Lakatos tizedes elvtárssal megálltunk az előállítandó személy két oldalán, a vállai mögött, az előírások szerint., fél perc várakozás után jött az úttesten, szabályosan, balkéz irányából egy 10 tonna teherbírású, Tatra gyártmányú, követ szállító tehergépjármű, megengedett sebesség62 IX. évfolyam 11. szám - 1999. november
