Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 7. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Erdélyi Erzsébet-Nobel Iván: Gondolatok a határon túli kortárs magyar irodalomról
milyen jövő elé nézünk, így látja: napjainkban az irodalom súlypontja lassan áttevődik a könyvről az elektronikus eszközökre, mindenekelőtt a videóra és a számítógépre. A paradigmaváltás kellős közepén vagyunk; az irodalom fogalma is átértékelődik; nyelvközpontú esztétikai tevékenységből egyre inkább az audio-vizuális kommunikáció esztétikai jellegű válfajává alakul át... Az átalakulást, változást nemcsak hogy tudomásul kell vennünk, hanem amennyire erőnkből telik, segítenünk kell. Mint ahogy történelmünk hajnalán beszélt nyelvében, a könyvnyomtatás feltalálása után nyomtatott nyelvében élt a nemzet, ma egyre inkább elektronikus nyelvében él. Ha szeretjük az irodalmat, mindent meg kell tennünk, hogy elektronikus nyelven is íródjék (magyar) irodalom. (I.m. 39.o.) Befejezésül néhány szót kell még szólnunk a határon túli magyar irodalom tantervekbe illesztésének lehetőségeiről. Nem hisszük, hogy helyes lenne, ha ilyen címszó alatt kerülne a tananyagba ez a stúdium, egyrészt azért, mert a szellemi határok megszűntével megváltozott a határon túli fogalom jelentése is, valamint a diszkrimináló felhangok miatt sem lenne szerencsés ez a megoldás. Ugyanakkor mivel valamennyien a XX. század második felének alkotói, lehetetlen még a jelentősebbek valamelyikét is beválogatni a tananyagba. De arról mégsem mondhatunk le, hogy ennek a nagyon gazdag anyagnak legalább egy- egy részletét be ne emeljük a megtanulandók közé; ennek számtalan lehetősége kínálkozik a tanítás során. Például Örkény Egyperces novelláinak tárgyalásakor szinte folytatásként említhetjük meg Gittái István Araszosak vagy Báthori Csaba Egymásodpercesek című rövid prózai alkotásait. Vagy amikor esetleg a haikut mutatjuk be, jusson eszünkbe Pap József haikuja mellett Kányádi Körömve rsek-cMusa is. A magyar irodalom klasszikusainak tanításakor segítségül hívhatjuk Markó Béla Költők koszorúja című szonettciklusát, amely Janus Pannoniustól Radnótiig villantja fel legnagyobbjaink költőportréját, s ezáltal élővé teszi a magyar költészet 14 nagy klasszikusát. Összehasonlító elemzések alkalmával se feledkezzünk el erről a gazdag irodalmi anyagról. A válogatáshoz szeretnénk segítséget adni könyvsorozatunkkal. Erdélyi Erzsébet - Nobel Iván: Én otthon vagyok költő. Kis-Lant és Tárogató Kiadó Bp., 1993. Erdélyi Erzsébet - Nobel Iván: De azért itthon is maradni. Tárogató Kiadó Bp., 1994. Erdélyi Erzsébet - Nobel Iván: Határokon járok örökké. Tárogató Kiadó Bp., 1995. Erdélyi Erzsébet - Nobel Iván: Induljunk tehát: otthonról haza. Tárogató Kiadó, Bp., 1996. Erdélyi Erzsébet - Nobel Iván: Várnak a kapuk. Tárogató Kiadó Bp., 1997. Erdélyi Erzsébet - Nobel Iván: Hazajöttünk hát... hazajöttünk? Tárogató Kiadó Bp., 1998. Erdélyi Erzsébet - Nobel Iván: Világvégi palota. Hét Krajcár Kiadó Bp. 1998. Erdélyi Erzsébet - Nobel Iván: Örökké itthon már e tájban. Megjelenés előtt Erdélyi Erzsébet - Nobel Iván: Szarvasnyomon hét határon át. Megjelenés előtt. Kép: Erdélyi Erzsébet, Duba Gyula és Nobel Iván a Kossuth Klubban Új Hevesi Napló 39
