Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 10. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Losonci Miklós: Vallomás Rákócziról II.
megrándítja, csak elhiheti kéd. hogy jól meg vagyon rándítva... az ételeket megadják, de ruházatjuk csak rongyból áll... oda vannak láncolva...amikor a gályát vonják, és olyankor igen szomorú zörgést hallani... én beszéltem két magyar rabbal, akik húsz esztendőtől fogvást vannak a gályán". Segítettek rajtuk, segíthettek? Erről nem szólt a fáma. Törpék voltak ők a baj, a szenvedés birodalmában. „Lélekcserélő idők” a rodostói évek, felejtést, hűséget is növelők: „úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont”. Rákóczi az erdélyi települést Munkács, Sárospatak környékével helyettesíti be emlékezésében a Márvány tengernél, a hullámok zúgása a Kárpátok erdeinek csöndjét támasztja föl szívében. Pedzi Mikes Németh László egyik fő eszméjét: „ ennek a városnak a földje olyan művelt, valamint egy jól megmívelt kert. ” Horgad a kérdés: Lesz Kertmagyarország? Nem avítt eszme, a harmadik évezred távlata, lehetőségünk, melyet mindezidáig nem vettünk észre, gazdagságunk kulcsát. Ólálkodik a bujdosók körül a pestis, halál, Eszterházy úr is „megholt”, a porta nem engedi vissza Rákóczit Franciaországba 1735-ben, közvetlenül a nagy fejedelme életbúcsúja előtt, miközben ő is, akár Mikes Kelemen „a mi édes tündérhazánk’’-ra emlékezett fájó emlékekkel szívében. íme a vég, Mikes 1735. Márciusában- áprilisában ekkor írt jegyzeteiben: „elsárgult... teste... Végtére szegény ma három óra után reggel, az Istennek adván lelkét, elaluvék, mivel úgy holt meg, mint egy gyermek. ” Április nyolcadikén. így történt. CMany oki ^dám arcmásai CJC}. Rákóczi Ferencről Egy nagy ember és egy nagy fésű találkozása lett a művészet maradandó értéke, II. Rákóczi Ferenc és Mányoki Ádám több évig tartó kapcsolatának ez az üzenete. Amikor a m 1712-ben keletkezett, ketten értek a csúcsra. Rákóczi bánatot, hitet, akaratot, helytállást, bukást és reményt összegző emberségében, Mányoki festői eszközeiben. A mű azért is remekmű, mert modell és alkotó kettős zenitállapotát rögzíti. Mányoki Rákóczi arcmásai közül az első 1705-ben kereste nagy dús hajjal, kackiás bajusszal, telt arccal e nagy személyiség karakterét. E portré alapján érem is készült a szécsényi országgyűlésre, vállig érő hajjal. A festmény a Magyar Történelmi Képcsarnok gyűjteményében található a Nemzeti Múzeumban, a plakett szintén ott az Éremtárban. Már nyoma sincs az ifjúkori képein látható petyhüdtségnek, igazi férfi, ápolt őúr. Elejétől mindvégig az. Palotában, harctéren, rodostói száműzetésében. Mányoki Ádám 1673-ban született Szokolyán, a Börzsöny festői szépségű környezetében. A táj lett az első professzora. Édesapja református pap, ez a környezet biztosítja egy életre erkölcsiségét. Királyrét, Csóványos az első élmény, életének első kilenc éve nyugalommal, színes csönddel ruházta föl, alakította jó idegzetét, ennek jegyében élte meg munkában, alkotásban, egészségben a nyolcvannégy esztencűt, mely számára - abban az időben ez kivételes - adatott. Nem viselte meg az sem, hogy a nehézségek miatt otthonából gyámszülőkhöz került. Egyenletes dení kísérte hétköznapjait, így lehetett egyenletes művészetének minősége, melyben egy kiemelkedő remekmű az 1712-ben festett Rákóczi- portré. Ezen a fejedelmi arcon a harmónia nemcsak a modell lelkületűtől, hanem a szokolyai táj színes békéjéből kelteződik, az alkotás két forrásra alapozódik. Mányoki Ádám mester Scheitz András, Leibnitz portretistája. Aző figyelmessége folytatja édesanyja, Deli Katalin kedvességét a gyámszülő, Doelfer János hadbíró tábornok lelki-anyagi gondosságát. Elmondhatjuk, Mányoki szerencsés csillagzat alatt pergethette életét. Ennek egyik állomása, hogy II. Rákóczi Ferenc Új Hevesi Napló 33
