Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 9. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Cs. Varga István: Tudós nevelők
ez időben nem állt sógorságban Abával. Bizonnyal Gyulafehérvár környékére sem terjedt ki uralma, ahol Kristó szerint a bolgár Keán gyakorolta az uralmat. István tényleges hatalma ekkor Erdélyben, a Szatmártól Kolozsig húzódó területen és a Dunántúl északi részén érvényesülhetett.28 Ezek szerint Koppány ivadékainak feltételezhetően a családfő elpusztulása ellenére volt reális esélye a túlélésre. Kik lehettek a túlélő Koppány leszármazottak? E tekintetben Koppány apjának, Zerindnek a neve lehet a nyomravezető. Van a magyar történelemben egy család, a Zrínyiek, akik négy évszázadon át kimagasló szerepet vittek, s akiket két nép, a horvátok és a magyarok büszkén magukénak vallanak. A Zrínyiek nevüket az okiratokban Serinnek írták. Például Zrínyi Miklós báni dénárain, a köriratban Nicolaus Serin olvasható. Nos, ez a Serin név a Zerind = Szerénd = Szörénd névből eredeztethető. A Zrínyi nemzetség, vagyis a Subic-Zrínyiek családfája 1066-ig vezethető vissza.29 Feltevésem szerint a horvát Subic-ok családja egyik férfi tagjának felesége lehetett Koppány leánya vagy unokája. A család évszázadok során megőrizte a hagyományt, s három és fél évszázad elteltével vezetéknevébe vette föl a pogány ős nevét. Ne feledjük, hogy a Koppányi és családját ért rendkívüli megtorlás emléke nem halványul... Gondoljunk azokra a családokra, amelyeknek a felmenői közt az aradi 13 vértanú valamelyike található, ma sem felejtenek, s őrzik az ős nem halványuló emlékezetét. Tény, hogy a Zrínyi családnév csak Nagy Lajos korában bukkan fel, Előzménye, hogy Lajos király 1347-ben Subic Gergely és Subic György grófnak (comes) a horvátországi Osztrovica vára és egyéb dalmáciai birtokaiért Zerint (Zrin = Zrinj, Horvátország) adó,mányozta. Ez időtől fogva György és utódai a Subi név mellőzésével Zrínyieknek írták magukat és a család történetének színhelye már nem Dalmácia, hanem Horvátország és Magyarország,30 Mi állhat a feltevésünk mellett bizonyítéknak? Talán a Zrínyi család címere. Salamon Ferenc: Az első Zrínyiekről írt művében azt írja, hogy a címerpajzs udvarában lévő kiterjesztett sasszárny még a Subicok egykori címeréből való, éppúgy, mint a pajzs fölötti sisak koronáján látható kiterjesztett szárnyú koronás sas.31 Ez esetben arra is gondolhatunk, hogy az Árpádok címerállata, a turul maradt fenn, s került az Arpád-ház egyik leszármazottja révén a Zrínyiek címerébe. Van egy elgondolkodtató körülmény, nevezetesen az, hogy az Árpád-ház utolsó leányági örököse 1338-ban hunyt el. Arról az Erzsébet nevű magyar hercegnőről van szó, akinek apja III. András király volt, s akit anyja 1295 utáni halálát követően III. András második felesége, Habsburg Ágnes Bécsben neveltetett. 1298-ban eljegyezték II. Vencel király Vencel nevű fiával, de a házasságból nem lett semmi. Mostohaanyja Habsburg Ágnes az öccsével, Habsburg Henrikkel is össze akarta házasítani. Utóbb viszont letett Új Hevesi Napló 59
